Annyira megdrágult a hazai munkaerő, hogy már a mezőgazdasági idénymunkákra is filippínó vendégmunkások behozatalára van szükség. Ráadásul őket nem érdeklik az olyan dolgok, mint a munkavédelem, a jogaik vagy a megfelelő fizetés, bármilyen kis összegért hajlandóak elvégezni a legkeményebb munkákat is.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A FruitVeb számításai szerint a bérköltségek emelkedése 100-600 ezer forint között lehet hektáronként függően a termelés céljától, az ültetvény korszerűségétől.
Nagypéter Sándor, a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke szerint a megoldást egyre nagyobb arányban a harmadik országbeli vendégmunkások jelentik, például a Fülöp-szigetekiek, akik „alázatosak, szorgalmasak és megbízhatók”. Ez utóbbi szempont azért különösen fontos, mert a „magyar” (a legtöbb esetben valójában cigány) munkások esetében előfordul, hogy egyszerűen nem jelennek meg a munkaterületen, míg a filippínókra ez nem jellemző, bár volt már, hogy előfordult, így még a magasabb adminisztratív terhek mellett is megéri alkalmazni őket. Ezt a képet árnyalja ugyan, hogy tavaly Nagy Márton 35 ezerre, a korábbi felére csökkentette a vendégmunkásoknak kiadható engedélyek maximális számát.
A lapnak nyilatkozó Bódi László, a Tedej Zrt. vezetője szerint ma már a diákmunkások alkalmazása is nehéz lett, bár korábban volt szerződésük egy szakképző iskolával, a szakképzési törvény módosítása miatt fel kellett hagyniuk ezzel a megoldással az idénymunkát illetően. Ráadásul az élőmunka korlátossága miatt kevesebb idénymunkást tudnak ma már alkalmazni, ami miatt az ültetvényeik méretét is csökkenteniük kellett.
Filippínó vendégmunkások dolgoznak egy somogyi tehenészetben
(444 nyomán Szent Korona Rádió)
