Elhunyt a Deák téri tankvezetőként ismert Horváth György barátunk, 2006-os cellatársam, aki Gyurcsányéknak akkor megmutatta: a rendőrállam gyengébb nála! – tájékoztatott a gyászhírről Novák
Előd a Facebook-oldalán.
A „tankelkötés” videója bejárta a világsajtót, a CNN-től a BBC-ig mindenhol címlapon volt a magyar tank története. Az Index később „a kétezres évek legnagyobb utcai performanszának” minősítette az esetet. Gyuri nem érezte magát hősnek, de az ötvenhatosok elismerésének örült a legjobban: „Voltak, akik azt mondták, egészen lázba jöttek, amikor látták a felvételt, mert olyan volt, mintha tíz percre újraéledne a történelem. És tényleg ilyen volt.”
Egy vármegyés lány interjúja Gyuri bácsival:
Horváth György a Fejér megyei Seregélyesen nőtt fel, ott érte 15 évesen az 1956-os forradalom, amely mély benyomást tett rá. Végzettsége szerint televízió- és rádióműszerész. 1959-1962 között 26 hónapot szolgált a Magyar Honvédségben mint harckocsizó, itt képezték ki T-34-es tank vezetésére. 1971-ben került szembe végleg a rendszerrel, amikor bátyja, aki a Tolna Megyei TSZ főkönyvelője volt, gyanús körülmények között elhunyt (hivatalosan öngyilkos lett). Ezt követően Horváth már nem rejtette véka alá véleményét, amiért a ’80-as években egy fontos külföldi út előtt bevonták az útlevelét. A rendszerváltást követően belépett több nemzeti radikális mozgalomba is a ’90-es években.
2006. október 23-án a Deák tér közelében látta, hogy a környék tele van tüntetőkkel, és „igencsak lőnek”. „Megmondom őszintén, én is tapostam el könnygázgránátot” – emlékezett vissza később egy interjúban. A Szabadság, szerelem című film forgatásához használt, s az ünnepre kiállított T-34-es tank nyílásáról leverték a lakatot, ő pedig beindította a páncélost. 150 métert megtett vele a tüntetők között, végül demonstratívan megállt a rendőrsorfalnál. Menet közben egy hirdetőtáblát ledöntött, de nem sérült meg senki. „Ez a legnagyobb szerencsém. Ahogy az életemben minden fontos helyzetben, az Isten itt is fogta a kezem.”
Bár a hatalom később próbálta azt hazudni, hogy kifogyott az üzemanyag, valójában Horváth György a maga elhatározásából állt meg a rendőrök hada előtt, megkegyelmezve nekik – ők aztán „győzelmi mámorukban” durván elbántak vele. A rendőrök 30-50 könnygázgránátot lőttek a harckocsi közvetlen közelébe, végül a vízágyú is betalált a vezető kémlelőnyílásán. Sokkal rosszabbra is számított: „Én azt hittem, éles lőszert is használnak, azért is hajoltam félre, amikor végül csak vízágyúval lőttek. Nem tudtam kiszállni, mert rajtam volt egy hátizsák, és közben ütöttek is. Akkor az egyik rebiszes elővett egy nagy kést, először még én is megijedtem, mit akar vele. A hátizsák pántját vágták le, és kirángattak.” Megverték, még a földön is rúgták.

Horváth György mégis győzött: bátor, leleményes tettével megmutatta, hogy a 2006-os felkelők méltók voltak a Pesti Srácok emlékéhez. Sokan várták volna, hogy menjen tovább a harckocsival, azonban nem volt mit elfoglalni (kimentek a tankok, bejöttek a bankok…), a rendőri áldozatok csak még nagyobb megtorláshoz vezettek volna, s pár órán belül így is előkerültek a páncéltörő gránátok a karhatalomnál.
Börtönnaplómban ez állt: „Szerény, megtört öregúr érkezik a gyűjtőcellába, kötéssel a fején. Nem megy körbe, csak halkan köszön, és leül. „Hát maga mit csinált?” – kérdezem már-már unottan, mire maga elé meredve, halkan felel: „Én vagyok a harckocsivezető.” Többen felugrunk. Hát igaz? Tényleg megtörtént? Odaugrom, megölelem. Csak később veszem észre, hogy torkomat marja a könnygáz, köhögök tőle, ugyanis a ruháját teljesen átitta a tank küzdőterébe minden nyíláson befújt szer. Odaadom pulóveremet, s kérem a fogdaőröket, engedjék szerencsétlent lezuhanyozni. Nem lehet. A fojtogató szagú ruha előnye viszont, hogy nem vizsgálták át ruháját, így be tudott hozni egy golyóstollat. Telefonszámát is megadja némi beszélgetés után.” Így kezdődött a barátságunk, mely haláláig tartott, mindig számíthattam rá.
2006. október 23-a miatt eleinte csoportosan és felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsították, de ez alaptalan vádnak bizonyult, hiszen nem is akart ártani, csak erőt demonstrálni. Végül közúti közlekedés veszélyeztetése, jármű önkényes elvé¬tele és kétrendbeli rongálás miatt első fokon másfél évi börtönnel sújtották négy évre felfüggesztve. Még a jogosítványát is bevonták egy időre, mintha csak annak köszönhetően tudta volna vezetni a T-34-est, s majd vezetői engedély hiányában máskor nem fog… Másodfokon a szabadságvesztést egy év négy hónapra (két évre felfüggesztve) mérsékelték, és mellőzték a járművezetéstől való eltiltást. 470 ezer forintos kártérítésre is kötelezték, az összeget a Magyar Gárda Tolna megyei kapitánya kezdeményezésére a vele rokonszenvezők összeadták. Horváth György azt mondta, nem tudja, miből fizette volna egyébként, mert 80 ezer forint volt a nyugdíja.
2007-ben belépett a Magyar Gárdába az elsőként felesketettek között. A Gárda feloszlatását követően többször is szerepet vállalt a Mi Hazánk Mozgalom rendezvényein, 2020-ban és 2021-ben is ő adott le díszlövést a Corvin közben egy 1956-ban is használt, 76 mm-es 1942M típusú ágyúval, melynek lőszere megegyezett a T-34-es harckocsiéval. Az Attila Védvonal Emléktúrán is közreműködött a Mi Hazánk Honvédelmi Kabinetjének állomáshelyén, sokan fényképezkedtek vele:

Gyorsan elterjedő, gyógyíthatatlan daganatos betegségében, lánya egy hónapos, kitartó és szerető gondozásában halt meg. A Seregélyes-Szőlőhegyi Temetőben búcsúztatjuk április 16-án, szerdán 17 órakor. Isten nyugosztalja!
(Szent Korona Rádió)