A kormányhivatal korábban elutasította a családi pótlék iránti kérelmét egy LMBTQP-személynek a nem vér szerinti gyermekek kapcsán. Méghozzá az Alaptörvényre hivatkozva, miszerint egy családban az apa férfi, az anya nő, és mivel a vélhetően leszbikus párocska esetében ez nem teljesült, ezért családi kapcsolat hiányában elutasították a kérelmet. Az illető ezt az ügyet perre vitte, és a Háttér Társaság egy joghézagot kihasználva kilobbizta, hogy a szóban forgó deviáns “szülők” mindkét tagja kaphasson családi pótlékot. A bíróság döntése komoly kérdéseket vet fel, hiszen az alaptörvénnyel megy szembe, a bejegyzett élettársakra vonatkozó jogszabályok előnyben részesítésével.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A Háttér Társaság pártfogoltja párjával nem csupán egy, hanem három gyermeket is nevel, közülük kettőnek a vérszerinti anyja a pártfogolt bejegyzett élettársa. Miután a kormányhivatal megtagadta a családi pótlékot családi kapcsolat hiányában, az LMBTQP-lobbiszervezet a bejegyzett élettársi viszonynak azon pontját érvényesíttette a bírósággal, miszerint a bejegyzett élettársi kapcsolat a házassággal azonos jogosultságot eredményez.
A deviánsok ismét megtalálták a kiskaput
A kormányhivatal elutasította a feltételezhetően leszbikusok kérelmét: a vonatkozó jogszabályi rendelkezések – ideértve az Alaptörvény L) cikkét is – áttekintése után úgy ítélték meg, hogy az aberráltat csak a vérszerinti gyermeke után illeti meg családi pótlék, mert a másik két gyermekkel nincsen családi kapcsolatban, mivel annak alapját az olyan szülő-gyermek viszony képezi, melyben az anya nő, az apa férfi.
Ismét egy joghézagot használt ki a Háttér Társaság. Bár a család fogalmát az alaptörvény határozottan lefekteti: az apa férfi, az anya pedig nő, a bejegyzett élettársakról szóló törvény viszont megköveteli a házassággal azonos bánásmódot. Ilyen speciális esetekben, amikor LMBTQP-“szülőkről” van szó, a kettő között ellentmondás keletkezik, többféle jogértelmezést eredményez.
Ezt a lehetőséget ragadták meg a lobbisták, és az akaratukat keresztül is vitték a bíróságon. A bíróság szerint a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény utalószabálya alól nem képeznek kivételt a családtámogatások, így ebből a szempontból a bejegyzett élettársak a házastársakkal azonos elbírálás alá esnek. Az Alaptörvény L) cikke a bíróság szerint
„csak a családi kapcsolat alapját határozza meg, nem magát a családot. Ezen alaptörvényi szabály sem zárja ki a tágabb értelemben vett családi kapcsolatok törvényi védelmét.”
Az alaptörvény nem ér semmit?
Hiába áll magasabb szinten az Alaptörvény a bejegyzett élettársakról szóló jogszabályoknál, ez utóbbit részesítik előnyben inkább? A törvényszék szerint ugyanis a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő szülőknek ugyanazok a jogosultságok járnak, mint a házastársaknak, és mindegy, mit mond az Alaptörvény a család fogalmáról, ebben az esetben az élettársi kapcsolatról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(Szent Korona Rádió)
Magyar Ügyvédi Kamara a Háttér Társasággal érzékenyítteti az ügyvédeket