Milyen mértékű vészhelyzet alakulhat ki a magyar állattenyésztésben a ragadós száj- és körömfájás országos elterjedése esetén? Milyen ágazatokra van vagy lehet hatással a járvány és mit tehetnek az állattenyésztők, hogy csökkentsék a kockázatot? Milyen tünetei vannak szarvasmarhánál, sertésnél és juhnál? Állatgyógyászati szempontból mennyi igazság van az internetet elárasztó kommentekben, mely szerint pl. az állatok akár sós víztől vagy disznózsírtól is felgyógyulnak, és ellenállóbbak lesznek? Milyen további intézkedésekre lenne szükség, ha újabb telepeken megjelenne a száj- és körömfájás betegség? Mi a helyzet a Hortobágyon, a Dél-Alföldön vagy éppen Dél-Nyugaton?
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Mi lesz, ha bejut a vírus egy telephelyre, és hogyan lehet ebből felállni? Feladja egy állattenyésztő? És kell-e a társadalmi felelősségvállalás az áldozatul esett telepek kapcsán?
Gribek Dániel műsorvezető vendégei ezúttal: Dr. Pikó Evelin állatorvos és Halász Tamás, a Hód-Mezőgazda Zrt termelési igazgatóhelyettese. De megszólal az adásban Kun Péter és Mozsgai József húsmarhatartó, sertés témában Csepregi Attila, valamint az ÖMKi-től Márton Aliz a szenzorok használatával kapcsolatban.
A ragadós száj- és körömfájás megjelenése komoly kihívást jelent a magyar állattenyésztés számára, a szakemberek szerint a betegségtől nem félni kell, hanem rettegni. A párosujjú patásokat érintő vírus kapcsán a szarvasmarha a legérzékenyebb faj, de a sertések és a juhok is fontos szerepet játszanak a járvány lefolyásában.
A ragadós száj- és körömfájás nemcsak állategészségügyi, hanem nemzetgazdasági kérdés is, hiszen a vírus jelenléte az országban komoly gazdasági nehézségeket okozhat, beleértve az export korlátozását és a belföldi piacra gyakorolt hatásokat. Ezért szigorú intézkedésekre, a legkomolyabb megoldásokra lenne szükség.
(Szent Korona Rádió)
Újabb Zala vármegyei településen jelent meg a kiskérődzők pestise
