Hiába a márciusban napvilágra került felmérés, miszerint 7 európai ország lakói is negatív véleménnyel vannak az illegális bevándorlókról. Hiába a fokozatosan növekvő utcai és egészségügyben megjelenő erőszak. Egyik kormány sem képes kimondani, hogy a migráció okozza a problémát, pedig van olyan kórház, ahol már testkamerával kell járniuk a dolgozóknak, annyi bántalmazás történik.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Míg 2021-ben csak minden tizedik német volt elégedetlen az egészségügyi rendszerrel, mára ez az arány 30 százalékosra nőtt. Az egészségügyi problémákkal küzdők körében pedig 47 százalékosra nőtt – derül ki az egyik német egészségbiztosító reprezentatív felméréséből. 94 százalék tartana szükségesnek valamiféle reformot.
“Miközben egyre többet fizetnek be a rendszerbe, az egyre kevésbé működik”.
62 százalék panaszkodott arra, hogy sokat kell várni a szakorvosi vizsgálatokra. Különösen is nagy az elégedetlenség a kisebb településeken és Németország keleti részén. A Welt által megkérdezett szakértő ráadásul óva inti a politikusokat attól, hogy hamis várakozásokat keltsenek a helyzet javulását illetően.
“A népesség egyre inkább elöregedik, ráadásul azoknak az időknek is vége, amikor az orvosok készek voltak akár heti hatvan órát is dolgozni.”
– mondta a szakértő. A járulékok további növekedésének elkerülése érdekében az egészségbiztosítók szorgalmazzák, hogy a segélyből élők járulékait a jövőben ne a többi befizető finanszírozza, hanem az állami költségvetés. Politológusok szerint az efféle anomáliákkal már csak azért is kezdeni kellene valamit, mert a „populisták” malmára hajtják a vizet. A “segélyekből élők” pontosabban migránsokat, illegális bevándorlókat jelentenek, akik immáron olyan szinten ellepték a nyugati országokat, hogy nem csak az egészségügyben, de az utcán is mindennaposak az általuk elkövetett bűncselekmények.
Dortmundban már testkamerákkal járnak a dolgozók
Németországban elsőként testkamerákkal szereli fel a munkavállalóit. Olyan mértékben nőtt ugyanis az egészségügyi személyzettel szembeni erőszak, hogy ehhez a megoldáshoz kénytelenek nyúlni. Egyrészt a „deeszkaláció” céljából, másrészt azért, hogy dokumentálják az alkalmazottakkal szembeni támadásokat. Egy korábbi kutatás során a megkérdezett kórházak fele számolt be arról, hogy az elmúlt öt évben gyakoribbá vált az erőszak, további egyötödük pedig egyenesen „jelentős” romlást tapasztalt, leginkább a sürgősségi osztályokon. A kórházak egynegyedében felmondások is voltak már az efféle bántalmazások miatt.
A kamerák a bizalmas orvosi helyzetekben ki lesznek kapcsolva. Csak a potenciálisan erőszakba torkolló esetekben kapcsolják majd be az alkalmazottak, ha akarják. Az így gyűjtött bizonyítékok nyomán az erőszakoskodókat akár ki is tilthatják a kórház területéről, kizárólag életveszélyben engedve nekik bebocsátást.
Franciaországban is siralmas a helyzet
Franciaországban épp a héten nyújtott be törvényjavaslatot a Nemzeti Tömörülés az egészségügyi dolgozók erőszakkal szembeni védelme érdekében. Ott a bejelentett incidensek száma 2020 és 2023 között 65 százalékkal nőtt.
Egy szakszervezeti vezető meglátása szerint ennek oka a növekvő létbizonytalanság, a kábítószer-fogyasztás, valamint a kórházakon belüli pénz- és munkaerőhiány. Érdekes, egyik ország se meri nyíltan kimondani, hogy a migráció okozta ezt a válsághelyzetet.
A francia sürgősségi osztályokon az átlagos várakozási idő ma már meghaladja a három órát, ami 45 perccel több, mint 2013-ban.
„Franciaországban soha nem volt még ilyen fejlett az orvoslás, egyidejűleg pedig soha nem volt ennyire nehéz orvoshoz eljutni”
– állítja egy szakember.
Tény, hogy 2024-ben tíz napot kellett várni egy szimpla háziorvosi vizsgálatra (2019-ben még „csak” négyet). A nőgyógyászaton két, a kardiológián két és fél hónap az átlagos várakozási idő.
Svájc is próbál megoldást találni
A svájci parlament két kamarája is épp arról próbál megegyezésre jutni, hogy miként lehetne vonzóbbá tenni a háziorvosi hivatást. Ott is kevés van ugyanis belőlük, átlagéletkoruk pedig 55–58 év, ami a magyar helyzethez képest sem sokkal fényesebb. Pedig több magyar (és pláne német) doktort szipkázott el a svájci egészségügy, mint fordítva. Persze se Németországnak, se Franciaországnak se pedig Svájcnak nem jut eszébe drasztikusan változtatni a migrációs politikán. Kimondani meg pláne nem merik.
A kórházi dolgozókkal szembeni erőszak szintén nem ismeretlen Svájcban sem: Bernben 2024-ben közel duplaannyi esetet regisztráltak, mint 2018-ban. A megkérdezett szakember ott is az olyan társadalmi problémákra vezeti vissza a romlást, mint a létbizonytalanság, a pszichés problémák és a szerhasználat, tetézve olykor a „kulturális különbségekkel és a nyelvi akadályokkal”. MAGYARÁN MIGRÁCIÓ. De nehogy leírja bárki is.
Hogy áll hazánk?
Mindennek fényében pláne indokolt, hogy a magyar ember se az idealizált nyugati egészségügyről álmodozzék, hanem inkább egye végre szorgosabban a zöldséget és a gyümölcsöt. No meg persze összetett kézzel imádkozzon azért, hogy drága Orbán Viktorunk tartson ki migrációs politikája mellett és továbbra se engedje be ide őket, hiszen vannak nekünk saját pigmenttúltengéses egyedeink szép számmal, akik körül van mit bőven helyrehozni.
Legutóbb ezek a C kategóriás egyének Kerepesen gyújtogattak.
De nehogy azt higgyük, idehaza sokkal fényesebb a helyzet az egészségügyben, mert míg más nyugati országban a fokozódó erőszakra panaszkodnak, itthon jut bőven panasz a várakozási időre. Egy gasztroenterológiai vizsgálat időpontjára például kereken 8 hónapot kell várni.
Európa nem kér a migránsokból!
Mindezek fényében még március elején napvilágot látott egy felmérés, melyben 7 európai ország civil állampolgárait keresték fel. A megkérdezettek egyhangúlag elutasították az illegális bevándorlást. A felmérésről írt cikkünk itt olvasható.
Végigrabolta és erőszakolta Angliát a migráns, majd beengedték Írországba, ahol folytatta
A Colosseum előtt esett egymásnak két drogterítő migránshorda, vélhetően területfelosztás miatt
Nyugat-Európa nem kér a migránsokból – 7 európai ország statisztikáját mutatjuk
(Mandiner nyomán Szent Korona Rádió)