A globalizáció egyik kézzelfogható hatása az invazív fajok kontinenseken átívelő elterjedése, amely a gyors szállítási útvonalak bővülésével, és nem utolsó sorban a határon történő ellenőrzések megszűnésével még gyakrabban előfordul, csak az az a kártevő nem jön hazánkba, amelyik nem akar. A behurcolt fajok számos veszélyt jelentenek. Most például két ragadozó húsevő laposféregre bukkantak a szakemberek itthon.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A külföldről bevándorolt, behurcolt, vagy szándékosan betelepített idegen állatfajok vagy kiszorítják az őshonos fajokat, mint pl. a Harlekinkatica, vagy soktápnövényű károsítóként invazívvá válnak (pl. gyapottok-bagolylepke), de akár az emberre is veszélyesek lehetnek, mint a ázsiai tigrisszúnyog.
Most a két említett kártevő kerül bemutatásra, amelyek egyébként igencsak ritkaságnak számítanak, mivel Magyarországon hivatalosan nem élt egyetlen szárazföldi laposféreg sem. Most kettőt is találtak a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet (NÖVI) tudományos főmunkatársai.
A két idegenhonos laposféreg faj komoly károkat képes okozni. Az emberre nem jelentenek veszélyt, a talaj legértékesebb élőlényei között számon tartott földigilisztákra és csigákra vadásznak. Bár a csigák nem épp közkedveltek, de nagy szerepet játszanak a szerves anyag lebontásban, még a „kutyagumit” is elfogyasztják. A földigilisztákról köztudott, hogy aprítják, szellőztetik a talajt, lebontják a leveleket, tápcsatornájukon áteresztett anyagból lesz az értékes gilisztahumusz.
Ráadásul a két faj szaporodása rendkívül gyors. Ha ezeknek a laposférgeknek a testét feldaraboljuk, minden darabból új egyed jön létre. Sőt, egyik önmagát is ketté tudja szakítani.
Obama-féreg (Obama nungara)
Az Obama-féreg (Obama nungara) valószínűleg a növénykereskedelem révén került Európába, még 2008-ban Dél-Amerikából.
A Brazíliában őslakos tupik nyelvén az „oba” levelet, a „ma” állatot jelent: a féreg alakja leginkább a fűzfa leveléhez hasonlít. Obama-féreg közepes méretű, lándzsás testű, legfeljebb 70 milliméter hosszú. Az állat szája a testének nagyjából egyharmadánál van, és nehéz megállapítani, hogy melyik az eleje és a vége.
A hát háttérszíne az aranysárgától a mézsárgáig változik, sötétbarna vagy fekete foltok borítják, amelyek rövid és szabálytalan hosszanti csíkokba tömörülnek, világos vagy sötétbarna márványos megjelenést kölcsönözve neki. A barna pigmentációtól mentes finom vonal általában hosszirányban fut a hát közepe mentén, néha diffúz sötét szegéllyel rendelkezik, amelyet a barna pigmentáció koncentrációja alakít ki.
Egyes példányokban ezt a vonalat pigmentáció is borítja és szinte észrevehetetlen. A hasi oldal egyenletes krémszínű, vagy szürkésfehér színű. Mint az Obama nemzetség legtöbb fajának, az O. nungarának is több száz szeme van a test mentén.
Bár az Oboma-féreg a földfelszínen él, itt vadászik ádozataira, de feltételezhető, hogy a földigiliszták után bemászik azok járataiba. Magyarországi körülmények között is képes ivaros szaporodásra. Az ivarérett példányok kokonoknak nevezett szaporítóképleteket raknak le, amelyek rendkívül ellenállók a külső környezeti tényezőknek. Minden bizonnyal a kokonoknak is köszönhető, hogy át tudta szelni az Atlanti-óceánt dísznövények földlabdáiban.
Kalapácsfejű féreg
A másik jövevény laposféreg a kalapácsfejű féreg (Diversibipalium multilineatum). A faj Japánban őshonos. 2016-ban regisztrálták először Ázsián kívül az olaszországi Bolognában (egy 2014. szeptemberi lelet alapján), valamint Franciaország több részén. 2021-ben több feljegyzés is megerősítette jelenlétét Olaszország különböző régióiban. Idegen faj Európában.
Testhossza meghaladja a 20 centimétert, hazánkban 27 centis példányokat is találtak, de feltételezik, hogy ennél nagyobbak is lehetnek, vastagsága három milliméter. Az ásószerű, két szimmetrikus kinövésből és az elkeskenyedő nyakból ennél a laposféreg-fajnál jól azonosítható a fej és a száj elhelyezkedése. A csillogó, sárgásbarna testet hosszanti fekete csíkozás osztja meg.
Ivartalanul szaporodik, hermafrodita faj. A hosszú példányok általában a hátsó végükön keresztirányú hasadás útján szórja szét a testtöredékeket. A töredékek mozgékonyak és néhány hét alatt regenerálják a fejlemezt és a garatot. Tehát szinte megkettőzik magukat.
Hazánkban nem szereti a száraz klímát, feltehetően nem fog elterjedni, de üvegházakban vígan szaporodhat.
A laposférgeket Budapesten, Szombathelyen és Pécsett azonosították, de mára már széthurcolhatták a kertészetekből ezeket a férgeket, így az ország bármely pontján előfordulhatnak.
A lapátfejű is fenyeget
Európában már egy harmadik faj is megtalálható, a lapátfejű kerti féreg (Bipalium kewense). Délkelet-Ázsiában őshonos, de már az 1800-as évektől itt van Európában. A londoni Kew Gardens botanikus kertben találták meg először, innen a fajnév. Azon kevés szárazföldi gerinctelenek egyike, amelyekről ismert, hogy tetrodotoxint termelnek, egy idegmérget, amely bénulást okoz. A toxin valószínűleg segíti a laposférget zsákmányának legyőzésében, valamint a ragadozók elleni védelemben.
Mit tehetünk?
- Ha a képeken látható hasonló férgeket találunk, jelezzük a hatóságoknak (Nébih)!
- Ha külföldről hozunk be földes árut, nézzünk bele, hogy nincsenek-e bennük „idegen lények”!
- Mechanikai elpusztításukkal ne próbálkozzunk, mert minden darabjukból új egyed lesz!
- Megállításukra összefogásra lesz szükség, hogy ne szaporodhassanak el hazánkban akár egész növénykultúrákat tönkre tevő, hatalmas gazdasági károkat okozó invazív fajok!
Egy kivadult faj, a mississippi tarajosteknősök terjedése a Tiszán
Varázslatos Magyarország 2024 – képeken a bámulatos hazai természet
(gazdabolt.hu nyomán Szent Korona Rádió)