Magyarországon megjelent a ragadós száj- és körömfájás vírus, amit a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen azonosított. De milyen hatásai vannak a vadállományra?
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Március 3-án jelentkeztek a ragadós száj- és körömfájás betegség tünetei. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak. A helyi állategészségügyi hatóság a telepet azonnali intézkedésként zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig elrendelte a korlátozó intézkedéseket.
Az InfoRádió arról kérdezte Csivincsik Ágnes kutató állatorvost, hogy a járvány elérheti-e a vadon élő állatokat. A szakember közölte, hogy ez a betegség a hasított körmű állatokat veszélyezteti, ezért a természetben is fogékonyak rá a szarvasfélék, a muflonok, vagy a vaddisznók. Ugyanakkor a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos főmunkatársa szerint veszélyeztetettségről nem lehet beszélni, mert ezeknél az állatoknál nem okoz a vírus nagy mértékű elhullást, sőt a betegség fenntartásában sem vesznek részt. A veszélyt leginkább az jelentené, ha vaddisznók is megfertőződnének, mert nekik a vírus fenntartásában nagyobb szerepük van, mert sokkal nagyobb mennyiségű vírust ürítenek, mint a kérődzők, csakhogy itthon az afrikai sertéspestis miatti intézkedések miatt jelentősen lecsökkent a vaddisznóállomány.
„Nem a vad lesz az, amelyik komolyan hozzájárul a betegség fenntartásához, terjesztéséhez, ha esetleg így alakul a járványtani helyzet”
– jelentette ki Csivincsik Ágota.
A szakember arról is beszélt, hogy az Európában terjedő vírustörzsek inkább fertőznek, de kevésbé okoznak súlyos tüneteket. „A vadállományok általában még a háziállat-állományoknál is jobb rezisztenciával, rezilienciával rendelkeznek, nem annyira klinikai tünetek jellemzőek bennük” – mondta a kutató állatorvos.
Az eljárásrendről elmondta, hogy ilyenkor mintákat vesznek a környékbeli vadállományból, mert anélkül, hogy vizsgálnák a környezet vadállományát, nem lehet kijelenteni, hogy nincs jelen a fertőzés körükben is. Januárban, Németországban, Berlin közelében 150 vadból vettek mintát, mielőtt azt mondták, hogy nem terjedt el a környéken.
Pásztor Szabolcs országos főállatorvos azt mondta az InfoRádióban, hogy Magyarországon nem ugyanaz a vírustörzs bukkant fel, mint januárban Németországban. Csivincsik Ágota jelezte, két szerotípus van, azon belül pedig rengeteg szubtípus. Európába biztosan messziről érkezett a vírus, de azt nem tudni, hogy hogyan és honnan. A németországi vírustörzs jellemzően Ázsiában fordul elő.
„Annyira globalizált a világ, hogy egyik kontinensről a másikra bármikor előfordulhat a vírusterjedés. Néhány óra alatt át lehet szelni az egész bolygót. Az megnyugtató, hogy nem ugyanaz a vírus, mint Németországban, hogy az ottani kitörést sikerült jól lokalizálni, és ez egy teljesen másik eredetű probléma” – mondta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos főmunkatársa.
Újabb Zala vármegyei településen jelent meg a kiskérődzők pestise
A fenntarthatóság szembeköpése: a házi disznónak is tilos moslékot adni
(Infostart nyomán Szent Korona Rádió)
