Évek óta húzódó vita folyik Hargita megye címerterve körül. Egy címernek történelmi hagyományokra épülő eredete kell, hogy legyen. A helyi román vezetők régóta és most is kritizálják, hogy a javaslat nem tartalmaz román elemeket. Na vajon miért? A történelmi Udvarhelyszék és Csíkszék jelképeit viszont tartalmazza Hargita megye címerterve.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Évek óta húzódó vita övezi Hargita megye címerének elfogadását. Az új javaslatot január 8-án függesztették ki a megyeháza előcsarnokában, és a tervek szerint február végén vagy március elején szavaz róla a tanács. A kérdés azonban nem mentes az ellentmondásoktól: a román közösség egyes képviselői diszkriminatívnak tartják a címert, míg a megye vezetése szerint az új változat történelmi alapokon nyugszik, és identitáserősítő szerepe van.
Hargita megye címere hosszú évek óta vita tárgyát képezi. Az első tervezetet még 2009-ben készítették el, de az Országos Heraldikai Bizottság kifogásai miatt nem jutott el a végleges elfogadásig. Az egyik fő kifogás az volt, hogy a jelkép túl bonyolult, és nem felel meg az alkalmazási normáknak. A heraldikai szakértők azóta többször is módosították a tervet, amely történelmi kutatásokon alapul.
Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint “2009-ben nyújtotta be a megyei önkormányzat a címer tervezetét. Tizenhat éve. Az Országos Heraldikai Bizottság azóta kétszer is jelezte, hogy nem felel meg a szabványoknak. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a címertan egy erősen szabályozott ágazat. Nem lehet bármiből címert fabrikálni.”
“Egy címernek történelmi hagyományokra épülő eredete kell hogy legyen”
Hozzátette: „Minden megyének van címere. Ha felmegyünk a Wikipédiára, láthatjuk.”
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Polgári Fóruma február elején kiadott közleményében élesen bírálta a címert, mivel szerinte az nem tartalmaz a megyében élő román közösséget reprezentáló elemet. A szervezet szerint a tervezet egy újabb példája annak a tendenciának, hogy a Székelyföldön élő románokat kizárják a kulturális és történelmi identitás meghatározási folyamatából. A fórum szerint a címertervezet „szimbólumháborút” gerjeszt, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kormányzati szerepvállalása nem szolgálhat nyomásgyakorló tényezőként a kérdésben.
A magyar politikus határozottan visszautasítja a vádakat: „Vigyázunk arra, hogy a saját hatáskörünkön belül még a látszatát is elkerüljük annak, miszerint Hargita megyében diszkriminálnánk a román közösséget. Miután visszautasították a korábbi címert, a kiváló heraldikus Szekeres Attila István egyeztetett az Országos Heraldikai Bizottság elnökével. Ezen javaslatok alapján alkotta meg a mostani verziót, apróbb stilisztikai változtatásokkal.”
Szekeres Attila István elmagyarázta, hogy az új címertervezet ezüsttel és kékkel negyedelt pajzsra épül, amelynek a közepén egy szívpajzs található. A címerben szereplő elemek – az öt vörös kereszt, az arany nap és ezüst holdsarló, a háromtornyos közigazgatási épület és a négy zöld hegy – a történelmi Udvarhelyszék és Csíkszék jelképeiből lettek összeállítva. A szívpajzsban Szűz Mária látható, karjában a gyermek Jézussal és egy arany jogarral, amely a csíksomlyói kegyszobrot idézi. Az évek során a címert többször átdolgozták, hogy megfeleljen a hivatalos heraldikai előírásoknak. A jelenlegi tervet az Országos Heraldikai Bizottság javaslatai alapján módosították, majd kifüggesztették közvéleményezésre. A tanácselnök hangsúlyozta, hogy a közmeghallgatás során minden érintett fél véleményét várják, döntést csak utána hoznak.
A heraldikus a címer elfogadásának folyamatáról is beszélt: „Kitűztük a közmeghallgatást, és amikor lejár a harmincnapos időszak, a tervet a testület elé fogom terjeszteni, majd a heraldikai bizottság dönt róla. A javasolt módosításokat elvégeztük, bízom benne, hogy jóváhagyják, majd a fejlesztési minisztériumhoz kerül, amely a kormány elé terjeszti.”
A heraldikai vita nem egyedülálló eset Székelyföldön. Korábban több zászló ügyében is pert indítottak, aminek következtében a Brassói Táblabíróság érvénytelenítette a Sepsiszentgyörgy város és Kovászna megye zászlóit hivatalosító kormányhatározatokat. Az ilyen jellegű viták rámutatnak arra, hogy a szimbólumok kérdése nem csupán esztétikai vagy történeti kérdés, hanem mélyen gyökerező politikai és társadalmi konfliktusokat hoz felszínre.
Bíró Barna Botond szerint Hargita új címertervezete nem diszkriminatív, hanem a megye történelmi hagyományaira épül. Szerinte a szimbólumok megerősítik a helyi közösség identitását, s hozzájárulnak a régió kulturális és szellemi örökségének megőrzéséhez. A politikai feszültségek kapcsán úgy fogalmazott:
„Nem szeretném, hogy a helyzetet feszültségkeltésre használják a román és a magyar közösség között. Jó lenne, ha szakmai kérdésként kezelnénk.”
Hargita megye címerének ügye hamarosan újabb mérföldkőhöz érkezik. Ha a közgyűlés elfogadja a tervezetet, az még további jóváhagyási folyamatokon megy keresztül, mielőtt hivatalosan is érvénybe léphet. Bíró Barna Botond bizakodó, és reméli, hogy végre sikerül hivatalos címert adni Hargita megyének. „Fontos, hogy fejlesztéseket tudjunk hozni, de ugyanennyire lényegesek a szimbolikus töltetű ügyeink is” – fogalmazott a megyei elnök.
A következő hetekben eldől, hogy az évek óta tartó vita végére pont kerül-e, vagy folytatódik a Hargita megyei címer körüli politikai és társadalmi feszültség.
A románok nem bírják elviselni, hogy a történelmi térképeken Erdély Magyarország része
(Mandiner nyomán Szent Korona Rádió)