A 102 éves Albert Corrieri 43 ezer eurót, vagyis több mint 17 millió forintnyi összeget követel a francia államtól, amiért a második világháború alatt Németországba vitték, ahol két év kényszermunka várt rá. A kárpótlás igénylésére az ’50-es években lett volna lehetősége, akkor valamiért nem élt vele. Végül is, ha a zsidóknak jár, akkor ő is jogosan követeli a kárpótlást.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Az Euronews azt írja, a férfit 21 éves korában vitték el német tisztek a marseille-i étteremből, ahol akkoriban vízvezeték-szerelőként dolgozott. A francia Vichy-kormány 1943-ban vezette be a kötelező munkaszolgálatot, ennek részeként vitték Corrierit Németországba. A férfi az IG Farben konszern vegyi üzemében dolgozott, egészen 1945. április 15-ig, amikor az amerikai katonák felszabadították a ludwigshafeni tábort.
A férfi több mint két évig dolgozott fizetség nélkül, ügyvédje szerint Franciaország nemzetközi jogot sért, ha megtagadja az összeg kifizetését. Corrieri elmondása szerint már az 1950-es évek óta küzd a kárpótlásért, azonban csak tavaly, barátja tanácsára fordult bírósághoz az ügy rendezésére.
„Szeretnék büszke lenni arra, hogy francia vagyok, és szeretném magam mögött hagyni ezt a francia-német történelmet. Úgy érzem, hogy a politikusok elárultak” – mondta Corrieri az Euronewsnak.
A keddi, Marseille-ben tartott tárgyaláson közölték a férfival, hogy a kényszermunkáért járó kárpótlást egy 1951-es törvény tette lehetővé, az igények benyújtási ideje azonban pár éven belül lejárt. Corrieri ügyvédje szerint azonban, mivel emberiség elleni bűncselekményről van szó, nem évülhet el a kárpótlási igény.
Michel Pautot szerint itt „a történelemért és az emlékezetért folytatott harcról van szó.” Az ügyvéd nemrég a szintén százéves Erpilio Trovatit is képviselte egy hasonló kártérítési ügyben – kérelmét Nizzában elutasította a bíróság, Trovati fellebbezett a döntéssel szemben. Albert Corrieri ügyében várhatóan március 18-án dönt a bíróság.
(Telex nyomán Szent Korona Rádió)