Több transz kilobbizta, hogy az EU bírósága döntsön magyarországi “nemváltoztatásukról”

Magyarországon jelenleg nincs lehetőség arra, hogy az LMBTQP-személyek megváltoztassák kényük-kedvük szerint a nemüket az irataikban. Most két transz vitte odáig az ügyét, hogy az Európai Unió Bírósága fogja eldönteni, hogy a magyarországi irataikban meg kell-e változtatni a természetes nemüket az általuk kiválasztottra, vagy sem. A döntés azt is eredményezheti, hogy az EU bírósága felülírhatja Magyarország törvényeit az LMBTQP-lobbi hatására.

Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is 

Az LMBTQP-lobbi ahogy az USA-ban és más nyugati országokban, úgy Magyarországon is egyre nagyobbra növi ki magát, bár az államnak vannak olyan lépései, melyek megnehezítik a deviánsok dolgát, például a transzok számára a jogi nemváltoztatás 2020-tól nem lehetséges. Most azonban a tervek szerint a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága március 13-án kimondja, hogy fennáll-e a jogi kényszer a nem módosítására, és hogy az pontosan kiket érint. Ha pedig lesz jogi áttörés, az rendkívül súlyos lobbierőt fog bizonyítani, hiszen az azt jelentené, hogy az Európai Unió Bírósága felülírhatja a magyar törvényeket.

Jogi kiskapu

Abban orvosi, biológiai és tudományos konszenzus van, hogy születnek emberek nemi diszfóriával, ami azt jelenti, hogy kellemetlenül érzik magukat saját nemükben. Normális körülmények között ezen személyek számára olyan segítséget kellene nyújtani, mely a természetes énjük elfogadását szorgalmazza, nem pedig a devianciát erősíti bennük, és nem különböző hormonkezeléseknek, valamint sebészeti beavatkozásoknak kéne alávetni őket. Jelenleg ezen “nemváltoztató” kezeléseket egyre nehezebb elvégezni Magyarországon. A szivárványos lobbi képviselői azt tartják problémásnak, hogy azon transzok, akik a “nemi átalakító műtéten” vagy csak a hormonkezelésen átestek, nem tudják a kiválasztott nemükhöz igazíttatni a különböző állami és az ezen alapuló egyéb, banki, munkahelyi, biztosítási stb. nyilvántartásokban szereplő, természetes nemüket.

A 2020-as teljes tiltást megítélő alkotmánybírósági döntés szerint jogszerű, hogy a születési nem megváltoztathatatlan, és hogy az a biológiai nemet tükrözi. A fennálló jogi helyzettel és így lényegében az Alkotmánybíróság döntésével szemben több ügy is indult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy még ha ez a bíróság meg is állapítja az Emberi Jogok Európai Egyezményének sérelmét, azt a magyar kormány ilyen esetekben nem orvosolja, hanem csak kifizeti az érintettek javára megállapított kártérítési összegeket.

Az Alkotmánybíróság azonban hagyott egy kiskaput a döntésével: kimondta, hogy

„több okból is igazolást nyerhet, hogy az állam az egyén önazonos, nemi identitásának megfelelő, nemváltó kezelés nyomán létrejött neme helyett vagy mellett az egyén születési nemét nyilvántartja.”

Azaz az Alkotmánybíróság határozata szerint a nemre és a névre vonatkozó adatok csak az anyakönyvi nyilvántartásban nem változhatnak. Ebből az is következhet, hogy ha a születési adatokat meg is őrzi az állam, jogszerű lehetne, ha más nyilvántartások lekövetnék a változást.

Egy iráni transz migráns lobbizása Magyarországon

Ebbe a helyzetbe robbant be egy iráni transz migráns ügye. Még 2014‑ben Magyarország “menekült jogállást” biztosított egy nőként született iráni állampolgár, V. P. részére. V. P. arra hivatkozott, hogy Iránban üldözik a transzokat, Magyarország emiatt is adta meg számára a “nemzetközi védelmet”. (A téma kapcsán ajánljuk korábbi cikkünket, mely a “transzok tranzitzónáiról” szól.) A “menekültstátusz” megállapításakor rögzítették az adatait a menekültügyi adatbázisba, és kiállították neki a menekülteknek járó magyar személyi okmányokat. Ezekbe az okmányokba azonban nem az általa kiválasztott neme került, vagyis nem az áll bennük, hogy V. P. “férfi”, hanem a természetes neme, tehát nő. Így ennek megfelelően alakult a neve a nyilvántartásban.

V. P. 2022‑ben az EU adatvédelmi rendelete, a GDPR alapján kérelmet nyújtott be a menekültügyi nyilvántartásban szereplő személyes adatok megváltoztatása iránt, de a menekültügyi hatóság elutasította azt. A hatóság azzal érvelt, hogy a benyújtott iratok pusztán azt erősítik meg, hogy a felperes “transznemű”. Az iratok nem bizonyították, hogy “nemi megerősítő sebészeti beavatkozásnak” vetette alá magát, és hogy a felperes “neme megváltozott”. Ezután V. P. ki más, mint

a Háttér Társaság segítségével ezen döntés ellen fordult a magyar bírósághoz, és kérte, hogy a testület forduljon a luxemburgi Európai Unió Bíróságához, amely a strasbourgi emberi jogi bíróságnál jóval erősebb jogkörökkel rendelkezik.

Egyelőre úgy tűnik, hogy az Európai Unió Bírósága számára az ügyet előkészítő főtanácsnok amellett érvel, hogy V. P. kérelmének eleget kell tenni, és a kért két adatot meg kell változtatni. A főtanácsnok véleménye előkészíti az Európai Unió Bírósága döntését, de azt a bírák hozzák meg, és március 13-án délelőtt a bíróság fogja közölni. Ez a döntés pedig köti majd a magyar bírót, aki végül V. P. kérelméről határoz majd.

Egy magyar transz lobbizása

Ez csak egyetlen ügy, és nagyon speciális, viszont, ha az egyik állami nyilvántartásban pontosítani kell deviánsok nemét, akkor ebből az fog következni, hogy miért ne kellene másokéban is?

Bodrogi Bea, a Transvanillának dolgozó ügyvéd egy olyan ügyről számolt be a Qubitnek, amelynek során egy magyar transz “nő” azt kérte, hogy a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban változtassák meg a nemét az általa kiválasztottra, a GDPR szabályai alapján. Az érintett deviáns már évekkel ezelőtt átesett a hormonkezeléseken, így a külvilág számára részben nőnek tűnik.

A szóban forgó kérelmet a személyi adat- és lakcímnyilvántartást kezelő Kormányhivatal elutasította, ami ellen a transznemű Bodrogi segítségével bírósághoz fordult, és ott kérték, hogy forduljon a bíró az Európai Unió bíróságához. A bíró azonban továbbment: felfüggesztette az ügyet azzal, hogy ha az EU Bírósága eldönti a kérdést az iráni transz migráns, V. P. esetére és a menekültügyi nyilvántartásra vonatkozóan, akkor annak alapján ő a magyar transz esetét is meg fogja tudni ítélni.

Ha pedig V. P. esetében az EU Bírósága szerint szükséges a nem átírása, akkor az valószínűleg azt is jelenti, hogy a magyar transzok esetében is szükséges kérelemről kérelemre megvizsgálni, hogy kell-e pontosítani a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatokat.

Újabb transztüntetést hirdetnek Budapesten a deviánsok, mert szegények nem tudnak ingyenesen nemet váltani

Megnőtt a “gyűlölet-bűncselekmények” száma Európában, vagy csak még vadabb az LMBTQP-lobbi?

(Qubit nyomán Szent Korona Rádió)