Ma, szombaton tartja első kongresszusát as Tisza Párt. Az események felszólat Ruszin-Szendi Romulusz is. A hír előzménye, hogy pénteken megjelent a közmédiában, hogy a volt vezérkari főnököt leigazolta a párt.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Ruszin-Szendi Romulusz a Tisza Párt kongresszusán arról beszélt, hogy „az egyenruhásoknak, de minden magyar embernek van egy alapelve: senkit nem hagyunk hátra. A mai kormányzat sajnos elfelejtette ezt az alapelvet.”
Az egykori vezérkari főnök felidézte, hogy két és fél éve járt az ukrán fronton, ahol nap mint nap orosz és ukrán emberek halnak meg. „Hogy ez a fenyegetés érinti-e Magyarországot, az én véleményem az, hogy nem. Ami sokkal fontosabb, az a déli fenyegetettség, az illegális migráció.” Ruszin-Szendi szerint ötféle eszköze lehet a békének. Az egyik az atomhatalmaké, de ez egy zárt klub, a másik a semlegesség, ami Ukrajna esetében „nem sült el jól”, a harmadik a teljes spektrumú haderő (ami nagyon drága), a negyedik egy védelmi szövetség lehet, ami esetünkben a NATO és az EU. „Ezt választotta Magyarország nagyon helyesen, és azt kell folytatnunk, hogy a szövetségnek értékes tagjai vagyunk.”
Mi a baj az európai közös haderővel? – tette fel a kérdést Ruszin-Szendi Romulusz. Az, hogy az érdekek időnként változnak: az északi államoknak más jelent prioritást, mint Dél-Európában, a Balti államoknak pedig Oroszország jelenti a fenyegetést. „Amíg ezeket az érdekeket nem egyeztetik, csak álom marad a közös stratégia” – mondta.
„Erős nemzeti egyenruhás szervezetekre van szükségünk, amíg a kollektív védelem meg nem történik” – szögezte le. –
„És ehhez vissza kell állítani a bizalmat a szövetségi rendszerben. Tíz felkiáltó jel és három aláhúzás.”
Rögtön pontosította, hogy nem a katonai bizalom rendült meg, hanem a politikusok nem voltak jóban. „Bidennel nem voltunk jóba…” Azt nem tisztázta, hogy mit gondol a Fidesz ellenséges viszonyulásáról az előző demokrata kormányhoz.
Ruszin-Szendi szerint eluralkodott egy félelem alapú vezetés, és ha bármikor, indoklás nélkül ki lehet rúgni katonákat, akkor „annak az a neve, hogy kuss.” A volt vezérkari főnök néhány példát hozott arra, hogy sok katona azon gondolkodik, hogy elhagyja a pályát, és az új bértábla is igazságtalan helyzeteket teremtett. A mostani vezetés szerinte nem ismeri a szervezeti kultúrát: „Ilyen volt a fiatalítás”, amikor tapasztalt embereket küldtek el. Aggasztó probléma, hogy már büntetett előéletű ember és magyar nyelvvizsgával rendelkező külföldi állampolgár is lehet katona – mondta. „Ma Magyarországon, a tartalékos rendszerben, pénzért lehet fokozatot venni. Drága urak, szólni kéne nekik, hogy a feudalizmusnak vége van.” Azt is felpanaszolta, hogy a Petőfi-évben nevezték át a Petőfi-laktanyát Mária Teréziára.
Ruszin-Szendi azt is felemlítette, hogy a toborzás komolytalan módszerrel történik, és nem felejtett el élcelődni egy vezető politikuson:
„A védőmellény, mint egy melltartó úgy áll neki. De legalább van, aki szól neki, hogy főnök, vegyél fel eggyel nagyobbat, mert kurva szarul nézel ki.”
Ruszin-Szendi szerint hiányoznak a magyar fejlesztések a haderőből. Nem jók a költségvetés arányai sem: ideális esetében ez 40% humánerőforrást, 30% fenntartást, 30% fejlesztést jelent: „most ez nem így van.” Nem jók az állapotok sem: „Volt olyan kiskatonánk, aki körbenézett a laktanyában, aztán azt mondta, hogy ő most próbaidő alatt elmenne. Jogos, mert nem ehhez szokott hozzá.”
A volt vezérkari főnök megemlékezett arra, hogy Novák Katalin köztársasági elnök úgy menesztette idő előtt, hogy a megbízása öt évre szólt, és csak bűncselekmény esetén távolíthatták volna el. „Ha ezt meg lehet tenni egy vezérkari főnökkel, mit lehet megtenni egy kiskatonával?”
Végül összefoglalta, mivel lehetne jobbá tenni a magyar haderőt: ki kell maradni a háborúból, ahogy a NATO és az USA is kimarad, és védekezni kell az illegális migrációtól. „A rendfokozatokat nem osztogatjuk, hanem kiérdemeljük” – mondta. Elmesélt egy történetet: egy ízben, amikor politikusok látogatták meg a honvédséget, egy hadnagy megkérdezte: hogyan képzelik el a honvédek megbecsülésének növelését? A politikus azt mondta: ha másfél millió lenne a fizetésetek, nektek az is kevés lenne. Mire a hadnagy: „Nem az illetményről beszéltem, hanem a megbecsülésről.”
Azt is előrevetítette, hogy a propaganda támadni fogja: én leszek a legrosszabb vezérkari főnök, a leglustább, a legkövérebb. „De nem számít, az állomány tudja, hogy igazam van.”
Ruszin-Szendi Romuluszt 2021-ben Áder János akkori köztársasági elnök nevezte ki a Magyar Honvédség élére. Bár kinevezése eredetileg 2021. június 3-tól 2026. május 31-ig szólt, 2023. április 27-én némiképp váratlanul felmentette őt Novák Katalin akkori köztársasági elnök. Két hónappal később, 2023. június 23-án távozott a Magyar Honvédségtől is az altábornagyi ranggal leszerelő főtiszt. Lapértesülések szerint az akkor 50 éves Ruszin-Szendi maga is a tömeges kirúgásokat lehetővé tevő „fiatalítási kampány” áldozatává vált.
Honvédelmi pálya
Ruszin-Szendi Romulusz elnöki posztja előtt a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára volt. Miután Áder János felmentette a HM korábbi parancsnokát, Koromi Ferencet, Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség parancsnokságának rendkívüli állománygyűlésén jelentette be, hogy Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagyot javasolta a Magyar Honvédség parancsnokának. Ruszin-Szendi Romulusz a kinevezése előtti meghallgatásán a térség meghatározó és ütőképes haderejének további építését nevezte fő feladatának.
Ruszin Romulusz 1973. május 5-én született Miskolcon. Katonai pályafutását 1995-ben Tapolcán, az MH 5. Csobánc Sorozatvető Tüzérezrednél kezdte, ahol szakaszparancsnoki posztokon szolgált. Később több helyőrségben látott el beosztásokat. Irakban és Afganisztánban is járt külszolgálaton.
Ruszin Romulusz 2010-ben szerezte meg a hadtudomány doktora címet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem katonai vezető szakán, majd 2014-ben az Amerikai Egyesült Államokban elvégezte a US Army War College stratégiai tudományok mestere szakát is. 2014-től 2016-ig a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökségénél szolgált, 2015 augusztusától megbízott csoportfőnökként. 2016-ban a debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokává nevezték ki.
A Magyar Honvédségnél legutóbb 2019 elején töltött be beosztást, az MH Hadkiegészítő Felkészítő és Kiképző Parancsnokságának vezetőjeként. 2019-ben a Honvédelmi Minisztériumban folytatta karrierjét, ahol kezdetben titkárságvezetőként, 2020. április elsejétől 2021. május végéig pedig humánpolitikai ügyekért felelős helyettes államtitkárként dolgozott.
Ritkaság: leköszönő beszédében bírálta a kecskeméti parancsnok a Honvédséget
Milyen lenne az ideális Magyar Honvédség? – Itt a Válaszcsapás legújabb adása
(Magyar Narancs és Telex nyomán Szent Korona Rádió)