Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ismét telefonon egyeztetett izraeli külügyminiszter gazdájával, és éppen ezután jutott eszébe a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépést fontolgatni. Korábban az izraeli miniszterelnökre kért nemzetközi elfogatóparancs hatására Orbán Viktor feladatba adta három miniszterének, vizsgálják meg: mi történne, ha Magyarország – egyedüli EU-tagként – kilépne a büntetőbíróság kötelékéből. Ez továbbra is aktuális a külügyminiszter nyilatkozatát tekintve, ugyanakkor valójában nem csak nem akarnak, nem is lehet jelenleg az ICC elfogatóparancsának érvényt szerezni hazánkban.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Szijjártó Péter szerint Magyarország átértékeli jövőbeli részvételét a Nemzetközi Büntetőbíróságban (ICC). Nyilatkozata senkit sem érhetett váratlanul, hiszen kilenc hónapja Orbán Viktor már kiadta három miniszterének, hogy vizsgálják meg, mivel járna, ha kiléptetnék az országot a büntetőbíróságból. Alább kitérünk rá, miért került a bíróság viták kereszttüzébe, és arra is, miért nem vált Magyarországon a belső jog részévé a bíróságot létrehozó Római Statútum, és miért nem hirdették ki máig magyar nyelven ezt a nemzetközi egyezményt.
„Magyarország is átértékeli a jövőbeli részvételét a Nemzetközi Büntetőbíróságban” – írta a múlt hétvégén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán, miután telefonos megbeszélést folytatott cionista gazdájával, az izraeli külügyminiszterrel.
“Izraeli külügyminiszter-kollégámmal, Gideon Szaárral áttekintettük a közel-keleti konfliktus rendezésének lehetőségeit és terveit. Biztosítottam kollégámat Magyarország támogatásáról minden olyan javaslat esetében, amely alkalmas arra, hogy hosszú távon békét és nyugalmat teremtsen a Közel-Keleten”
– közölte a miniszter, aki hozzátette: „Egyetértettünk abban, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság tevékenysége súlyosan átpolitizálódott, az ICC lejáratta a nemzetközi bírósági rendszert, így tájékoztattam arról, hogy Magyarország is átértékeli a jövőbeli részvételét a szervezetben.”
Donald Trump szankciókat vezetett be az ICC ellen
Az amerikai elnök Benjamin Netanjahuval való egyeztetése után döntött úgy, hogy új rendeletében szankciókat vezet be a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen, amely a cionista showman szerint jogtalan döntést hozott az Egyesült Államok és szövetségese, Izrael ellen is.
A rendelet szövege szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság „Amerika és közeli szövetségesünk, Izrael ellen illegitim és alaptalan akciókba bocsátkozott”, valamint „visszaélt hatalmával, amikor alaptalanul elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu miniszterelnök és volt védelmi minisztere, Joáv Gallant ellen”.
Vizsgálják a következményeket
A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze kilenc hónapja, 2024. május 20-án kérte elfogatóparancs kiadását Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre. A büntetőbíróság lépésére az Orbán-kormány is azonnal reagált, amikor a Miniszterelnökségi Sajtóiroda így nyilatkozott:
“Az emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság az elmúlt időszakban több ügyben nem jogi, hanem egyértelműen politikai döntést hozott, ezzel aláásva a szervezet tekintélyét. Magyarország elutasítja, hogy politikai eszközként használják a nemzetközi bíróságokat.”
Arról viszont nem adtak tájékoztatást, pontosan milyen ügyekre gondolnak. Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy Izrael brutális, kegyetlen fellépéseinek következményeképp körözött zsidó miniszterelnök a szóban forgó politikai döntés “áldozata”.
Két nappal később Orbán Viktor kormányfő feladatba adta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek, Tuzson Bence igazságügyi miniszternek és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszternek, hogy vizsgálják meg, milyen következményekkel járna, ha Magyarország kilépne a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Ezt az értesülést most erősítette meg külgazdasági és külügyminiszter. Ráadásul tavaly novemberben Orbán Viktor a nemzetközi elfogatóparancs ellenére meghívta Benjamin Netanjahut a Magyarországnak nevezett Izrael Gyarmatországába.
Nem tartóztatnák le Vlagyimir Putyint sem
Nem a Netanjahu elleni főügyészi elfogatóparancs kiadása volt az első, amely ellenállásba ütközött a magyar kormánynál. Amikor ugyanis az ICC 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen is, azzal vádolva, hogy felelős az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arra az újságírói kérdésre, hogy az elfogatóparancs alapján letartóztatnák-e hazánkban Vlagyimir Putyint, azt válaszolta:
“Magyarországon a magyar jogrendnek tudnak érvényt szerezni, ez alapján nem tudnák letartóztatni az orosz elnököt, mert nincs kihirdetve az ICC-statútum.”
A miniszter azt is megjegyezte, hogy a nemzetközi egyezmény elfogadása önmagában nem válik a belső jog részévé, csak ha kihirdetik, ami azért nem történt meg, mert szerintük a magyar Alaptörvénnyel ellentétes az egyezmény.
Most mi a helyzet? Tényleg nincs kihirdetve Magyarországon a Nemzetközi Büntetőbíróság megalapításáról szóló statútum? Nos, 1998-ban az ENSZ keretein belül hozták létre az úgynevezett Római Statútumot, amely 2002. július 1-jén lépett hatályba, és így kezdhette meg működését a Nemzetközi Büntetőbíróság.
A statútumot Magyarország 2001-ben országgyűlési határozattal erősítette meg. Azt azért tudni kell, hogy a bíróság megalapításáról szóló egyezményt számos ország, közöttük Kína, Oroszország, Izrael és az Amerikai Egyesült Államok sem ratifikálta. Ugyanakkor 2025. január 1-jétől Ukrajna a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának 125. teljes jogú részes állama lett.
A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court – ICC), amelyet meg kell különböztetni az államok közötti jogviták rendezésére a második világháború után létrehozott, ugyancsak hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságtól (Court of Justice), emberiesség vagy háborús bűncselekmények, illetve agresszió esetén jár el. De csak akkor,
- ha elmarad a hazai felelősségre vonás,
- vagy csak látszólagos, a cselekmény súlyát el nem érő, formális elmarasztalás történik.
A Római Statútum tizenhat különböző emberiesség elleni bűncselekményt sorol fel, közöttük például az emberölést, a népirtást, a rabszolgaságot, a lakosság deportálását vagy erőszakos kitelepítését, a kínvallatást és a prostitúcióra kényszerítést. A statútum 8. cikkelye határozza meg a háborús bűncselekményeket attól függően, hogy a fegyveres konfliktus nemzetközi, azaz országok közötti, vagy nem nemzetközi, azaz lázadó csoportok vagy állami és nem állami fél közötti. Összesen 74-féle ilyen háborús bűncselekményt különböztet meg a statútum.
Mai napig nem iktatták be a magyar jogrendszerbe a Római Statútumot
Bármennyire is hihetetlen, de a Római Statútum szövegét magyar nyelven tényleg nem hirdették ki. A Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának és a statútum 8. cikkére vonatkozó kampalai módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot T/10722. számon eredetileg Trócsányi László akkori igazságügyi miniszter terjesztette be a parlamenthez, még 2016 májusában. Őt és kormányát nem lehet megvádolni kapkodással, hiszen az egyezményt már bő negyedszázada, 1998. július 17-én fogadták el az államok – köztük hazánk – képviselői.
Az első Orbán-kormány képviselője – a 2296/1998. (XII. 30.) Korm.-határozatban foglalt felhatalmazás alapján – 1999. január 15-én írta alá a Római Statútumot, amit az Országgyűlés annak rendje és módja szerint a 72/2001. (XI. 7.) OGY határozattal megerősített, majd ennek nyomán a megerősítő okirat letétbe helyezése 2001. november 30-án megtörtént.
Igen ám, de 2002 óta nem tudta elérni egyik magyar kormány sem, hogy a statútumot törvényi formában beiktassák a magyar jogrendszerbe. A törvényjavaslat egyik vitatott rendelkezése, a 27. cikk (1) bekezdés így szól:
“A jelen Statútum a hivatalos minőségre való tekintet nélkül egyaránt vonatkozik minden személyre. Semmilyen körülmények között sem mentesíti az adott személyt a jelen Statútum szerinti büntetőjogi felelősség alól különösen az állam- vagy kormányfői tisztséggel, kormány- vagy parlamenti tagsággal, választott képviselői vagy kormányhivatalnoki tisztséggel járó hivatalos minőség, és mint olyan, nem indokolja a büntetés mérséklését.”
Ehhez képest a T/10722. számon jegyzett indítvány végül mégis az Országgyűlés elé került, és 2016. május 25-én rendben meg is tartották a törvényjavaslat általános vitáját. Minden felszólaló – pártállásra tekintet nélkül – helyeselte a javaslatnak azt a megoldását, hogy a képviselői és egyéb mentességek tekintetében úgy módosítják az odavágó törvények szövegét, hogy az abban „foglalt mentelmi jog nem jelenti akadályát a […] felelősségre vonásának a Magyarország által elismert joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság joghatósága alá tartozó büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt”.
Az átiktatott törvényjavaslat aztán 2021 tavaszán újra felbukkant az Országgyűlés üléstervében T/383. számon, de az indítvány azóta sem jutott el a részletes vitáig. Az eddigi nyilatkozatok fényében vélhetően már nem is fog.
Követeli az Európai Bizottság, hogy Auschwitzban tartóztassák le a háborús bűnös Netanjahut
Budapesten piheni ki a népirtás fáradalmait egy háborús bűncselekményekkel vádolt izraeli katona?
(Index nyomán Szent Korona Rádió)