Tavaly októberben történt Gárdonyban egy vezetékrepedés, aminek következtében majdnem 500 köbméter olaj folyt a talajba. A városvezetés szerint nincs ok a pánikra, hiszen “csak” egy kis részt érint a gond, a kútból nyert víznek semmi baja. Nem úgy tűnik…
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A tavaly októberben történt vezetékrepedés során 487 köbméter gázolaj szivároghatott ki a talajba. Az önkormányzat igyekszik mindenkit megnyugtatni: a kár csak egy kis területet érint, a kutak sem szennyeződtek, a Velencei-tó is megúszta.
Gárdony Város Önkormányzata lakossági tájékoztatást adott ki, amelyben azt írták, hogy a kármentesítési folyamatban közreműködő állami szakhatóságok akkreditált vizsgálatai alapján, valamint a rendelkezésre álló információk és tényadatok alapján a káresemény által okozott szennyeződés az eddigi szakvélemények szerint lokális. Egy kis területre koncentrálódik, vagyis Gárdony Város ivóvízhálózatára, a közelben lévő halastóra és a Velencei-tóra nem jelent és eddig sem jelentett veszélyt – írja a Portfólió.
A Zártkertben nincs kiépített vezetékes ivóvízhálózat. Októberben a Környezetvédelmi Hatóság által előírt mintavételi helyeken túl, Gárdony Város Polgármesterének kérésére a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Osztálya további több mint negyven mintát vett a sérült vezeték 200 méteres körzetében elérhető összes kútból.
November végén készültek el a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Laboratóriumi Osztály által a Zártkertben elvégzett ivóvíz vizsgálatok eredményei. Ezek két esetben utaltak szennyezésre, ugyanakkor bakteriológiai szennyezettséget és határérték feletti nitrit, nitrát tartalmat mutattak a vizsgált kutak jelentős részében. Ezen szennyeződés nem áll összefüggésben a vezetékrepedéssel.
Ha viszont határérték felett van a nitrit meg a nitrát, mivel azok jelentősen fokozzák az eutrofizációt, így felvetődik a kérdés: a Velencei tó állapotát, elmocsarasodását mennyiben fokozhatja, ha ezzel nem csinálnak semmit? Ugyanis az az érték, ami megjelenik a talajvízben annak meg kell jelennie a tóban is. Az ezzel való foglalkozás természetesen nem csupán az önkormányzat feladata, ugyanakkor szőnyeg alá sem szabad söpörni.
Így se úgy se iható az ivóvíz a szakemberek szerint a talajszennyezés miatt
A károkozástól függetlenül a vizsgált kutak vize a járási tisztifőorvos szakvéleménye szerint sem felel meg az ivóvíz minőségi követelményeinek. Különösen csecsemők és kisgyermekek számára veszélyes methaemoglobinémiás “kék kórt” okozhat.
További vízvizsgálatokat végeztetett az önkormányzat decemberben, koncentrálva az esetleges szénhidrogén-szennyezettségre. Véletlenszerűen 5 ingatlantulajdonos fúrt kútjából vettek mintát. Egyik mintavétel sem mutatott egészségügyi határérték feletti eredményeket. Az önkormányzat további vízminta vizsgálatot rendelt el, valamint az elkövetkezendő években havonta, szúrópróba-szerűen 5 ingatlantulajdonos fúrt kútjából vett minta bevizsgálását fogja elvégeztetni.
Cseh György önkormányzati képviselő tájékoztatásából az is kiderült, hogy a Mol Nyrt. továbbra is kármentesítést végez. Jelenleg 19 fúrt kutat használnak szénhidrogén kinyerésére, napi 500-600 liter szennyezett anyagot távolítanak el a területről. További 12 kút esetében a talajvíz minőségét ellenőrzik a lehatárolt terület peremén.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a talajszennyezés évek óta fennálló probléma, valamint a nitrát és nitrit felhalmozódáshoz jelentősen hozzájárult a felfokozott műtrágya használat! Annyira el van már szennyezve a talajvíz hazánkban, hogy az ásott kutak vize országszerte ihatatlan, azok fogyasztása megfelelő víztisztítási eljárások nélkül káros az emberi egészségre. A határértéken felüli értékek azonban ezek függvényében is aggasztóak.
Ciánnal akarták megmérgezni Beregszász ivóvízhálózatát?! (+Cáfolat)
Fertőzésveszély az árvíz után: hogyan védekezhetünk a kórokozók ellen?
(Infostart nyomán Szent Korona Rádió)