Amire a geopolitikai elemzők rámutattak, már készül is Izrael. Egyre reálisabb az oszmán területi restaurációt akaró Törökország és a Nagy-Izraelt megvalósítani szándékozó cionista terrorállam közötti összecsapás?
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Hétfőn a Nagel-bizottság, amelyet 2024 augusztusában hozott létre az izraeli kormány, hogy biztonsági kérdésekben adjon tanácsot neki, széles körű jelentést nyújtott be a zsidó állam biztonsági helyzetéről. A csoportot Jacob Nagel professzor, a Nemzetbiztonsági Tanács korábbi vezetője és Benjamin Netanjahu miniszterelnök korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója vezeti.
A dokumentum rávilágított arra, amit Ankara törekvéseinek tekint, hogy visszaállítsa az oszmán korszak befolyását a Közel-Keleten, és figyelmeztetett arra, hogy egyes szíriai frakciók Törökországgal szövetkeznek.
„A Szíriából érkező fenyegetés még az iráni fenyegetésnél is veszélyesebbé fejlődhet” – állapította meg a bizottság.
A jelentés emellett jelentős változást javasolt Izrael védelmi stratégiájában, az elrettentésről a proaktívabb magatartásra való áttérést. Ez azzal járna, hogy a védelmi erőforrások 70 százalékát átcsoportosítanák a támadó műveletek felé, és a 2025-ös védelmi költségvetést kilencmilliárd sékellel (2,5 milliárd dollár) megemelnék, így az 123 milliárd sékelre (34 milliárd dollár) emelkedne. A bizottság hangsúlyozta, hogy az országnak ezt követően 2030-ig fenn kellene tartania a megemelt költségvetést.
A Hayat Tahrir-al-Sham (HTS) által vezetett dzsihadisták meglepetésszerű offenzívája által 2024 végén megbuktatott Bassár Aszad kormányának bukása olvadást hozott az Ankara-Damaszkusz kapcsolatokban: török tisztviselők segítséget ígértek az új szíriai vezetésnek az újjáépítésben, felszólítottak a bénító nemzetközi szankciók megszüntetésére, és közös műveletet helyeztek kilátásba a kurd fegyveresek ellen.
Eközben Aszad bukását követően Izrael átfogó illegális bombázási hadjáratot indított Szíriában, amelynek célpontjai a katonai infrastruktúra és a fejlett fegyverek voltak, azzal érvelve, hogy ezzel megakadályozza, hogy azok „rossz kezekbe” kerüljenek. Az izraeli hadsereg emellett további nemzetközileg elismert szíriai területek elfoglalásába is belekezdett, a Golán-fennsíkról az ENSZ által létrehozott, az országok közötti ütközőzónába telepedve.
Izrael és a Palesztinát történelmileg támogató Törökország közötti kapcsolatok a gázai konfliktus 2023 októberi kezdete óta a mélypontra kerültek. Recep Tayyip Erdogan török elnök „állami terrorizmussal és népirtással” vádolta Izraelt, Izrael pedig elítélte, hogy Törökország támogatja a Hamászt. Novemberben Erdogan bejelentette, hogy Ankara teljesen megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel.
(Orosz Hírek nyomán Szent Korona Rádió)