Idén is elérkezett a várva várt rendezvény, a Vármegyés Karácsonyváró napja, ahol az újszülött kisbabáktól kezdve a nyári táborainkban részt vevő nagyobb iskolásokig rengeteg gyerek és számos család gyűlik össze évről évre azért, hogy közösen, együtt töltsenek el egy kis ünnepi időt az adventi készülődésben. A kézműves foglalkozás, a gyertyagyújtás és a közös éneklés mellett természetesen idén sem maradt el a vármegyés betlehemezés, amiben idén már táborozó gyermekek is szerepet vállaltak. Alább a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom beszámolója.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Így karácsony előtt, amikor az utcák a zsivajtól, az ajándékok utáni hajszától, az idegeskedéstől és a rohanástól zengenek, kifejezett erőfeszítést kell tennünk azért, hogy magunkat és a családjainkat az ünnep lényege felé fordítsuk. Ebben az erőfeszítésben szeretnénk mi minden évben egy kis segítséget nyújtani.
Mi, emberek, közösségi lények vagyunk. A mindennapjainkat és az ünnepeinket is közösségileg éljük meg. De nem mindegy, hogy a közösség a szent vagy a profán irányába lendít minket. A tradicionális társadalmak úgy épültek fel, hogy a közösség az életen és a hétköznapiságon túlmutató szakralitás irányába segített minden egyes embert a szertartásokon, a hagyományokon, a népszokásokon keresztül. A mai modern társadalmak viszont az ellentétes irányba hajszolják az identitását vesztett tömegembert a totális, sötét médiatematizáció által vezérelve. A lényegtelen, múlandó, profán világba való beleragadást és az ebben való elveszést propagálják.
A közösség mozgató ereje és magával ragadó, sodró lendülete mindig jelen lesz az emberi civilizációban. De csak rajtunk múlik, hogy kényelmes, belenyugvó módon vitetjük-e magunkat a tömeggel a rossz irányba, vagy szembefordulunk, és keressük, kutatjuk, megéljük és áthagyományozzuk azt, ami valóban fontos, szent és üdvös ezen a világon. Ez a nehezebb, a kényelmetlenebb út. De ez az egyedül helyes. Ezért karácsony közeledtével azt kívánjuk, hogy merjünk bátran szembefordulni a világgal, merjünk csendben lenni, böjtölni, hálát adni, imádkozni, áldozatot hozni és lelkünkben várni az Üdvözítő születését.
És ne felejtsük el, hogy mi, akik ezen a kényelmetlenebb és nehezebb úton járunk, nem vagyunk egyedül. Vagyunk még jó páran, akik szerint az élet több, mint a mértéktelen fogyasztás, és a karácsony is több, mint a Facebookra feltöltött plafonig érő, csiricsáré műfenyővel való hencegés. Bizony nem vagyunk egyedül. A mi közösségünknek is van sodró ereje, ami a jó és helyes irányba segít bennünket. Ez az egyik legnagyobb ajándék korunk koromsötét világában. Becsüljük meg és tegyünk érte.
(Szent Korona Rádió)