Az európai vezetők már tárgyalásokat folytatnak arról, hogy milyen összetételű és mekkora méretű haderőt kellene bevetni Ukrajnában, de még arról sem tudtak megegyezni, hogy milyen célból küldjenek katonákat. Az még kérdéses, hogy mennyi katonáról lenne szó, de a lépés minden bizonnyal komoly megterhelést jelentene az európai szárazföldi erőkre.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Arról tárgyalnak az európai nemzetek, hogy egy fegyverszünet vagy békemegállapodás esetén katonákat küldenek Ukrajnába, miután Donald Trump megválasztott elnök világossá tette, nem küld amerikai csapatokat a biztonság garantálása érdekében. Az Emmanuel Macron francia elnök irányította tárgyalások még kezdeti szakaszban járnak, de máris megosztottság született a tárgyaló felek körében, ahogyan többen azt is felvetették, nem feltétlenül bölcs döntés most felvetni a kérdést.
Mivel Kijev elvesztette a kezdeményezést a háborúban, és az orosz erők lassan, de megállíthatatlanul haladnak előre a kulcsfontosságú keleti fronton, az európai vezetők nem akarják azt a benyomást kelteni Vlagyimir Putyinban, hogy eljött az ideje a területek megtartását célzó tárgyalásoknak, mert azzal azt üzennék, hogy győztek az oroszok. Kitartanak amellett, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai és gazdasági segélyeket fokozni kell, miközben semmi jelét nem látják annak, hogy az orosz elnök hajlandó lenne a tárgyalásokra – erről számolt be a Reutersnek két forrás.
A lengyelek óvatosak, a németek már nem annyira
Az Ukrajna területére küldött nyugat-európai haderő növelné egy Oroszországgal szembeni közvetlen konfliktus kockázatát, miközben az európai hadseregeket tovább gyengítenék, tekintve, hogy a fegyverkészletük nagy részét már odaadták az ukránoknak, illetve hozzászoktak ahhoz, hogy a nagyobb nemzetközi küldetésekben amerikai támogatásra támaszkodnak. Donald Trump viszont határozottan kizárta a lehetőségét, hogy amerikai erők játsszanak szerepet a tűzszünet kikényszerítésében, és az Emmanuel Macronnal és Volodimir Zelenszkijjel Párizsban folytatott megbeszélésein kitartott azon álláspontja mellett, hogy „ezt a munkát az európaiaknak kell elvállalniuk”. Ez azt jelentheti – függetlenül egy NATO-garanciától –, hogy európai csapatokat vethetnek be az orosz–ukrán háborúban.
Magas rangú európai tisztviselők szerint az Ukrajnában bevetendő haderő zömét Franciaország, Lengyelország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország adhatja.
A terve miatt Macront többen is bírálták az Európai Unióban, Donald Tusk lengyel miniszterelnök például kijelentette a vele folytatott tárgyalásán, hogy nem terveznek csapatokat küldeni Ukrajnába. Boris Pistorius német védelmi miniszter már nem volt ilyen óvatos, szerinte ugyanis Berlin szerepet játszik majd a fegyverszünet biztosításában, de hozzátette, erről még korai beszélni.
A Reuters forrásai szerint az eddig lezajlott tárgyalások alatt az is vitát generált, hogy ha küldenek is európai csapatokat Ukrajnába, mi legyen a szerepük. Egy hagyományos békefenntartó misszió felügyeli a tűzszüneti vonal biztosítását, vagy elrettenteni az orosz csapatokat a támadástól? Az olaszok a békefenntartás, míg a francia és az ukrán tisztviselők az elrettentés mellett szavaznak.
Pontosan hány európai katonát kellene Ukrajnába küldeni?
Az elrettentésre szánt erőket egy 5-8 nemzetből álló koalíció alkotná, nagyjából 40 ezer katona bevetése mellett egy, a megbeszélésekbe beavatott ukrán tisztviselő szerint. Ellenben egy olyan rotációs rendszerben, amely magába foglalná a bevetésre készülő és a bevetést követően újjáalakuló egységeket, 100 ezer katona egyidejű jelenlétét kívánná meg a misszióban Franz-Stefan Gady, korábbi osztrák katonai stratéga szerint, aki jelenleg a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének munkatársa.
Ez minden bizonnyal komoly megterhelést jelentene az európai szárazföldi erőkre
– mondta Gady, akinek számításait egy névtelenül nyilatkozó európai biztonsági tisztviselő is megerősítette.
Az osztrák katonai szakértő szerint akkor lehetne létrehozni egy ilyen haderőt, ha egyes európai nemzetek csökkentenék a részvételüket más missziókban, például a Balkán területén. Összehasonlításképpen: Európa, az Egyesült Államok és más partnerek az 1990-es években 60 ezer katonát küldtek Bosznia-Hercegovinába, Koszovóba pedig 50 ezret, de ezek a számok mostanra már értelemszerűen lecsökkentek.
Elemzők szerint Donald Trump hiába eltökélt a döntése mellett, az európai tisztviselőknek meg kell győzniük az Egyesült Államokat, hogy legalább hírszerzéssel és egyéb műveletekkel segítsék a missziót.
(Index nyomán Szent Korona Rádió)