Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Az Európai Parlament csütörtökön állásfoglalást fogadott el, amelyben az orosz agresszióval és az orosz–észak-koreai katonai együttműködéssel szemben megerősíti az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást. Az állásfoglalás azonban nem a mihamarabbi tűzszünetet, hanem a konfliktus eszkalációját célozza, ami tovább fokozza az Európára leselkedő háborús veszélyt. Emellett a szerkesztőségünk birtokába került dokumentumban szereplő javaslatok egy része a korábbiaknál is súlyosabb gazdasági nehézségek elé állítaná a tagállamokat.
Követelések, amiket nem kellene teljesíteni
A dokumentum legjelentősebb pontjai közé tartozik a
- 13. pont, amely szorgalmazza, hogy az uniós tagállamok még több fegyvert küldjenek Ukrajnának, illetve állást foglal amellett, hogy minden uniós tagállamnak évente legalább a GDP-je 0,25 százalékának megfelelő katonai támogatást kellene nyújtania Ukrajnának. (Az Index számításai szerint ez nagyságrendileg 200 milliárd forintos kötelezettség lenne Magyarországnak – a szerk.)
- 14. pont, amely szerint a szankciókat kiterjesztenék a gázra és az atomenergiára is, amely súlyosan érintené Magyarország energiabiztonságát. „Szorgalmazza az orosz fosszilis tüzelőanyagok és cseppfolyósított földgáz EU-ba történő behozatalára vonatkozó teljes embargó bevezetését (…) meg kell szüntetni az Oroszországgal az atomenergia-ágazatban folytatott együttműködést.” Erre vonatkozó rész található a 16. pontban is, amely „felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy aktívan járuljanak hozzá a szankciók egységességének fenntartásához, és mielőbb fogadják el a 15. szankciócsomagot”.
- 16. pont, eszerint felszólítja a tagállamokat, hogy gyakoroljanak nyomást Magyarországra, hogy az ne blokkolja az Európai Békekeretet, és az újonnan létrehozott, Ukrajnát támogató alapot. „Sürgeti a tagállamokat, hogy aktívan gyakoroljanak nyomást a magyar kormányra, hogy vessen véget az Európai Békekeret felelőtlen blokkolásának.”
- 19. pont, amely „üdvözli Joe Biden amerikai elnök azon döntését, hogy engedélyezi Ukrajna számára, hogy Oroszország területén található katonai célpontokat fejlett rakétarendszerekkel támadjon”.
- 22. pont, amelyben „felhívja a bizottságot, hogy javasoljon további intézkedéseket az ukrán gazdaság további pénzügyi támogatás nyújtásával”, illetve „üdvözli a tanáccsal kötött megállapodást az Ukrajnának nyújtandó 35 milliárd euró összegig terjedő makroszintű pénzügyi támogatásról”. A 23. pontban szintén Ukrajna támogatását helyezik kilátásba, ugyanis abban „felhívja a bizottságot, hogy az Ukrajna-eszköz tapasztalataira építve javasoljon 2027 utáni, hosszú távú pénzügyi támogatást Ukrajna újjáépítéséhez”.
A dokumentumban azt írják, az EU és tagállamai azt vállalták, hogy Ukrajnát annak győzelméig és helyreállításáig támogatják, másrészt azt, hogy az eddigi katonai segítségnyújtás elégtelen. Kijelentik továbbá, hogy Ukrajna átfogó támogatását addig kell fokozni és gyorsítani, amíg meg nem nyeri a háborút, ezen pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fenyegetése sem változtat.
Oroszország semmilyen nukleáris fenyegetése sem fogja visszatartani az EU-t attól, hogy további segítséget nyújtson Ukrajnának az önvédelemhez
– olvasható a dokumentumban, melyben kiemelik, Donald Trump kormányától is azt várják el, hogy támogassák Kijevet.
Az egyik pontban Dél-Koreával kapcsolatban azt írják, „felhívja az EU-t és tagállamait, hogy működjenek együtt Dél-Koreával, és törekedjenek arra, hogy megváltoztassák az Ukrajna felfegyverzésével kapcsolatos álláspontját annak érdekében, hogy jelentős katonai erőforrásokat biztosítsanak Ukrajna védelmi műveleteinek támogatásához”.
Ezen felül azt is szorgalmazzák a dokumentum szerint, hogy az Európai Unió és tagállamai támogassák az orosz ellenzéket, és ellenzi az orosz féllel folytatott párbeszédet.
(Index nyomán Szent Korona Rádió)
Európa letérdelt: Az USA az eddigi nyertes az orosz-ukrán háborúnak