Amos Hochstein, a Biden-kormányzat izraeli és libanoni ügyekért felelős, nyilvánvalóan zsidó különmegbízottja szerint „karnyújtásnyira van” az Izrael és a Hezbollah közötti háború befejezéséről szóló megállapodás. Hochstein Libanonban tárgyalt olyan kormányzati szereplőkkel, akik kapcsolatban vannak a Hezbollah vezetésével. Ők azt mondták neki, a militáns csoport pozitívan fogadta a javaslatot, amelynek értelmében mindkét fél kivonulna az ENSZ által felügyelt pufferzónából Dél-Libanonban. Kérdés, hogy a tűzszünetre igent mondó Nasrallahot, a Hezbollah legendás vezetőjét miért ölték meg a zsidók a javaslatok elfogadása után, de az talán még aktuálisabb kérdés, hogy melyik fél értékelheti nyereségnek és melyik fél vereségnek az elmúlt, közel 2 hónapot? Összefoglaló cikkünk a dél-libanoni konfliktus állásáról.
A Szent Korona Rádiót olvasók már megszokhatták, hogy Dél-Libanonban zajló háborúról a hírportálunkon is napi szinten, de a Telegram-csatornánkon is folyamatosan teszünk jelentéseket. Utóbbin például szinte mindennap térképes formában tesszük közzé a fronthelyzetet (lásd a fenti képünket is). Ezekből látszik, hogy a cionista megszállók nem tudnak előrehaladni, vagy amikor mégis, akkor jönnek a veszteségeikről hírek.
Ezzel szemben a cionista média, amelyik átvette Izrael propagandáját, már a háború kitörésekor olyanokat írt, hogy „megszállták” Dél-Libanont, és Izrael elfoglalta Dél-Libanont. Ekkor még az úgynevezett Kék-vonalat sem lépte át az izraeli hadsereg, amit az ENSZ jelölt ki demarkációs vonalként. Azóta is gyakorlatilag csak a határmenti térségben, 2-3 km-es sávokat tudott elfoglalni Izrael, illetve néhol be tudott ékelődni, előre tudott törni. De beszédesek az izraeli hadsereg azon felszólításai, amik az elvileg már az általuk elfoglalt falvak evakuálásara szólítanak fel légicsapások miatt: ezzel mintegy magukat buktatják le, hiszen miért kellene saját állásaikra légicsapást mérni?
Gázához hasonlatosan, az is egyértelmű, hogy Izrael egyszerűen elpusztítja a civil infrastruktúrát is: nem egy felvételt közzétettünk, ahol komplett falvakat, mecseteket, lakóházakat robbantanak fel a zsidók szórakozva. De a keresztény lakosságot sem kímélik. De nyilván ezt azért teszik, hogy az ott élőket végleg elűzzék. Bejrútban is rendszeresen bombázzák a keresztények által lakott negyedet, ahol Dél-Libanonban is folytatják a keresztények kiirtását: papok, templomok, családok. (Mindegyik link egy-egy eset, amelyek nem elszigetelt történések.)
Így jutunk el a mostani felvetésig, Dél-Libanon kiürítéséig.
A békejavaslat, ami Izraelnek kedvezne
A pufferzónát több ezer további ENSZ-békefenntartó és libanoni katona őrizné. Izrael erősebb végrehajtási mechanizmust követelt, magyarul azt, hogy ezek a békefenntartók katonai műveletekkel is lépjenek fel bármilyen Hezbollah-jelenlét ellen. Azonban az ENSZ-missziók nem harcoló műveletekre szakosodtak, leginkább csak megfigyelő státuszt látnak el. Sem kiképzettségük, sem felszerelésük nem arra szolgál, hogy bármiféle, tényleges hadműveletet tudjanak végrehajtani. Politikai akarat sincs az ENSz ilyen jellegű átalakítására.
Viszont Izraelnek előnyös lehet egy ilyen megoldás, ugyanis Izrael azaz ország, amelyik egyetlen egy ENSZ-határozatot sem fogadott még el és tartott be. Sem az általuk megszállva tartó Golán-fennsík kiürítését, sem a Ciszjordániára vonatkozóakat, magyarul az ENSZ-re való hivatkozás számukra csak időhúzás és harcnélküli területnyereség volna: a Hezbollah kivonulna Dél-Libanonból, helyüket a gyengén felszerelt és kiképzetlen ENSZ-katonák vennék át, majd az ENSZ gyengeségére hivatkozva bevonulnának a területre.
Izrael ENSZ-re való hivatkozása amúgy is vérlázító, mert ők azok, akik rendszeresen megsértik az UNIFIL-re (a libanoni ENSZ-misszió) vonatkozó szabályokat, és ők használják élő pajzsként a kéksisakosokat, például, amikor bajba kerülnek, akkor az ENSZ-bázison keresnek menedéket, de volt már arra is nem egy példa, hogy megfigyelőtornyokra lőnek.
A Hezbollah meggyengülése?
A siíta milícia erős gyengülését is jelentené egy teljes kivonulás, ugyanis azzal nemcsak a hátországát, hanem a saját mítoszát adná fel a szervezet. A Hezbollah ugyanis abból nyeri legitimitását, hogy ő az, amelyik kiűzte az országból a zsidókat. Először megakadályozta (elődszervezeteivel), hogy elfoglalják egész Libanont (1985), majd felszabadította Dél-Libanont (2001), aztán megvédte Dél-Libanont (2006).
Amennyiben a Hezbollah mégis belemenne egy ilyen alkuba, az azt jelentené, hogy a szervezet meggyengült: nem is feltétlenül katonailag, ugyanis mint már szó volt róla, a gerillaharcászatra berendezkedett szervezetnek hatalmas tartalékai lehetnek egy ilyesfajta harc megvívásához, hanem politikailag. A vezetőinek sorozatos likvidálása ugyanis katonailag nem érinthette a diverzifikált vezetésű alegységeket, akik területvédelemre rendezkedtek be. Sokkal inkább érintette viszont az amúgy is ingatag belpolitikai helyzetben a szervezet, mint párt támogatottságát és súlyát Libanon egészében, főleg Bejrútban. Magyarul: politikailag még tud vereséget szenvedni a Hezbollah, ami kihatással lehet a fronthelyzetre is és egy számára kedvezőtlen békejavaslatot is elfogadhat.
Izraelt is szorítja az idő: ugyan a nemzetközi környezet kedvezően alakul, de a belpolitika már kevéssé. Joáv Gallant védelmi miniszter menesztése miatt újabb tiltakozási hullám kezdődött, ami ráadásul kiterjedt a katonaságra is. Közben megkezdődött Ciszjordánia komolyabb „megtisztítása”: ott is elkezdtek háborús bűnöket elkövetni, elüldözni a lakosságot, így oda is kellene a katonaság, mintegy harmadik szárazföldi frontként (Gázában sem végeztek, Libanonban sem és nyílik a ciszjordániai front).
A Hezbollah rakétatámadásai
2023. október 7-e óta lövi a Hezbollah a határmenti térség katonai célpontjait, amire válaszul mindig érkezett egy-egy légicsapás. Azonban a harcok természetéből fakadóan evakuálni kellett észak-izraeli települések lakosságát. Hivatalos indoklás szerint az ő visszatérésüket biztosítandó kellene Dél-Libanont megszállnia Izraelnek.
Viszont a Hezbollah rakétázásai ezek után nem várt fordulatot vettek: egyre eredményesebben és egyre keményebben tud lecsapni Izrael mélységi területeire. Az északi területeken lévő csapatösszevonásokat is folyamatosan tűz alatt tudják tartani. Haifa kikötőjét napi szinten veszik célba, azonban Netanjahu villájába is bekopogtattak, ahogy egy katonai bázison is sikerült rést ütniük, halálos áldozatokat is követelő támadással, de minap már Tel-Avivban okoztak tűzvészt és pánikot ballisztikus rakétáikkal.
A nemzetközi helyzet és a cionista terrorizmus megítélése
Donald Trump győzelmével egy még erősebb cionista adminisztráció jöhet létre Washingtonban, amely a zsidóknak kedvez. Örülnek is neki a zsidó katonák. Izrael minden támogatást meg fog kapni, a nyilvánvaló háborús bűncselekmények elkövetése ellenére. Netanjahu felbátorodását nemcsak az jelzi, hogy a csipogós-terrorcselekményt elismerte sajátjukként, hanem az is, hogy bejelentette Ciszjordánia annektálását Trump beiktatása utánra. Egyértelmű, hogy a nemzetközi környezet nem a Hezbollahnak és a judeokrata világrend ellen harcolóknak kedvez.
(AP, index, Szent Korona Rádió)
Ajánlott, kapcsolódó anyagaink:
Dugin: Naszrallah halála Izrael apokaliptikus felemelkedését jelzi
Újabb sikeres rajtaütés – 6 izraeli katonát likvidált a Hezbollah
Ciszjordánia Izrael általi annektálása jöhet Trump beiktatása után