Egy új törvénycsomag értelmében a hatóságok bővített jogköröket kaphatnak, hogy hozzáférjenek a magánszemélyek elektronikus adataihoz. Bár a kormányzat szerint mindez a csalók elleni hatékony fellépést szolgálja, sokan azonban a digitális szabadságjogok megsértésétől tartanak.
Kövesd Telegram csatornánkat
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
2023-ban összesen 23,2 milliárd forinttal károsították meg a számlatulajdonosokat az online bűnözők. Idén tovább emelkedett a bűncselekmények száma: csak az év első három hónapjában az internetes csalók 4277 esetben mintegy 5,4 milliárd forinttal verték át áldozataikat. A sikeres bankkártyás visszaélések száma pedig megközelítette az 57 ezret, aminek során 2,7 milliárd forintnyi kárt okoztak az elkövetők. A legfőbb ügyész legutóbbi országgyűlési beszámolója szerint az úgynevezett adathalász-bűncselekmények száma több mint harmincszorosára nőtt. Polt Péter véleménye szerint a pénzmosás elszaporodása mögött is jelentős részben az online térben elkövetett bűncselekmények térnyerése áll, ugyanis az internetes közegben elkövetett csalásokból realizált vagyon megszerzéséhez és legalizálásához rendszerint olyan banki műveletek kapcsolódnak, amelyek pénzmosást valósítanak meg.
Fizetési művelet felfüggesztése
A kormány az idén több lépcsőben üzent hadat az online bűnözőknek. Ennek jegyében lépett hatályba augusztus 1-jén az online csalások elleni fellépést szabályozó salátatörvény.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter a törvény lényeges elemei közé sorolta a bankok közötti információcsere felgyorsítását, amellyel követni tudják az elcsalt összeget, és beavatkoznak a pénz befagyasztása érdekében. A tárcavezető kiemelte, hogy a bűncselekmények felderítésében részt kell venniük az online piactereknek is, amelyeknek feladata lesz a csalásokra használt felhasználói fiókok törlése. A büntetőeljárások felgyorsítását, egyben az ügyteher csökkentését célozza, hogy a bíróságok ezentúl az általános illetékesség szabályai alapján járhatnak el.
Augusztus óta a nyomozó hatóság ügyészi engedély nélkül kérhet le banki és telekommunikációs adatokat, amivel a korábbinál sokkal gyorsabbá vált a személyek azonosításához szükséges adatok begyűjtése.
Olyan fizetési műveletek esetében pedig, ahol ügyfél által ténylegesen jóvá nem hagyott, vagy megtévesztés eredményeképpen jóváhagyott fizetési műveletről értesíti a szolgáltatót, lehetővé válik a fizetési művelet felfüggesztése. A törvénymódosítás szerint az azonosított pénzösszeg felfüggesztésének időtartama legfeljebb négy munkanap lehet.
Lépéshátrányban a bűnüldözők
Az interneten virágzó bűnözés egyik kulcskérdése a különféle csaló profilok felhasználása. Bár ma is léteznek bizonyos jogi eszközök, amelyek lehetővé teszik egy konkrét adat eltávolítását (elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele), azonban nincs olyan hatékony eszköz, amely teljes profilt, illetve technikai értelemben a teljes tárhelyszolgáltatást felfüggesztene, illetve törölne, pedig ezek a profilok gyakran többszörösen újabb és újabb bűncselekmények felületévé válnak.
Gyakran azért kerül lépéshátrányba a bűnüldözés, mert egyenként kell fellépni konkrét jogsértő adatok letiltása érdekében ahelyett, hogy a teljes felhasználói profilt tiltanák le.
Így aztán hiába távolítanak el adatokat, ugyanazokkal a profilokkal vagy ugyanazon személyek újra feltöltik azokat, és így az online bűnözés zavartalanul folytatódhat.
Mindezeket mérlegelve az igazságügyi tárca három hete újabb törvénycsomagot nyújtott be a parlamenthez. Az előterjesztés, amelynek zárószavazását a tervek szerint a jövő héten tartják, a Büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvényt is több pontjában módosítja.
Az újdonságok közé tartozik egy adott számlára befolyó számlapénz és elektronikus pénz feletti rendelkezési jog felfüggesztése, amely biztosítja az elektronikus pénzek és számlapénzek lefoglalását, csökkentve az időveszteséget és a vagyonelvonási kockázatot.
A sértettek mielőbbi igazságos reparálását szolgálja a lefoglalt összegek arányos felosztása a sértettek között, akik így a biztosított vagyonból már az eljárás során visszakaphatják tulajdonuk nagy részét.
Tárhelyszolgáltatás megszüntetése
Az online csalások megnehezítése érdekében olyan új jogintézményeket vezetnek be, amelyek lehetőséget teremtenek a hatóságoknak, hogy kötelezzenek egy tárhelyszolgáltatót (például egy közösségi médiaszolgáltatót) valamely bűnöző profiljának felfüggesztésére, megszüntetésére, de akár arra, hogy a felfüggesztés hatálya alatt az érintett ne is köthessen újabb szolgáltatási szerződést a szolgáltatóval.
A tárhelyszolgáltatás megszüntetése intézkedést a bíróság akkor alkalmazhatja, ha az adott tárhelyszolgáltatást az elkövető a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt vagy arra szánt.
A kényszerintézkedés elrendelését az új szabályozás csak a közvádas ügyekben teszi lehetővé, mégpedig kettős feltétellel:
- anyagi jogi intézkedésnek is helye lenne, továbbá
- fennáll a bűnismétlés veszélye.
A kényszerintézkedés és az úgynevezett anyagi jogi intézkedés között az a tartalmi különbség, hogy a kényszerintézkedés nemcsak a szolgáltatás használatából való kizárást jelenti, hanem azt is kizárja, hogy a végrehajtásra köteles szolgáltató a vagyoni érdekelttel újabb szolgáltatásra irányuló szerződést kössön.
Új törvény segíti a hatóságok fellépését az online csalásokkal szemben
(Index nyomán Szent Korona Rádió)