csütörtök, október 31, 2024
14.9 C
Budapest
Rock
Kalapács és az Akusztika - Fagyott világ
Klasszikus
Marin Marais - Marche Tartare, IV.55

Megtalálhatták egy több mint 800 éves sagában szereplő férfi maradványait Norvégiában

Egy 1197-es ostrom alapján írt mondában (saga) említett férfit találhattak meg Norvégiában. A történet szerint a férfit egy kútba dobták. Az első feltárási próbálkozásokat a világháború meghiúsította, azonban 2016-ban folytatták az ásatást és megtalálták az emberi maradványokat.

Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is

1197-ben egy monda feljegyezte, hogy a Nidaros mellett fekvő Sverresborg várának ostromlói egy holttestet dobtak egy kútba, amely ma a közép-norvégiai Trondheim városa. Több mint 800 évvel később a tudósok úgy vélik, hogy megtalálták a mondában szereplő férfit.

Bár nem tudjuk bizonyítani, hogy a maradványok a mondában említett személytől származnak, a közvetett bizonyítékok összhangban vannak ezzel a következtetéssel

– közölték a kutatók az iScience folyóiratban megjelent tanulmányukban.

A norvég Sverris-saga

„Azt mondanám, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy ez az a férfi, akiről a mondában szó van. Nemcsak a dátumok alapján, hanem azért is, mert az egész kontextus megegyezik az írottakkal” – mondta az ásatásokat vezető Anna Petersén régész az NRK közszolgálati televíziónak.

A Sverris-saga Sverre Sigurdsson ambiciózus norvég király életét meséli el, aki a 12. század végén, a politikai instabilitás és polgárháború időszakában került hatalomra, amely az 1202-ben bekövetkezett halála után még évtizedekig tartott.

A 182 versszakos saga, amelyet feltehetően a benne szereplő események idején – és részben a király felügyelete alatt – egy Sverréhez közel álló izlandi apát írt, aki egyedülálló részletességgel írt a csatákról.

Az egyik részletben leírják, hogy 1197-ben a király római katolikus ellenségei megtámadták Sverresborg erődjét, kifosztották a várat és lerombolták a benne lévő összes lakást, miközben az uralkodó Bergenben tartózkodott. Az ostromlók, akiket az északi „püspöki pálca” szóból Baglereknek neveztek, egy titkos ajtón keresztül hatoltak be a várba, miközben a vár védői, akiket Birkebeinereknek vagy „nyírlábaknak” neveztek, állítólag azért, mert nyírfakérget viseltek a lábukon, éppen ettek. A baglerek „elvittek minden vagyontárgyat, ami a várban volt, majd felgyújtottak minden egyes házat, ami ott volt” – olvasható a Sverris-sagában.

„Fogtak egy halottat, és fejjel előre a kútba dobták. Aztán köveket halmoztak bele, amíg tele nem lett.”

A történészek sokáig azt feltételezték, hogy ha az eset valóban megtörtént, a halott férfi egy birkebeiner volt, és hogy a támadók valószínűleg azért cselekedtek, hogy megalázzák a királyt, vagy hogy a biológiai hadviselés egy korai formájaként megfertőzzék a kút vizét.

Aztán 1938-ban a kutat feltáró régészek az aknában mintegy 7 méter mélyen, több réteg kő alá temetve egy emberi csontvázat találtak. De jött a második világháború, a német hadsereg megszállta a területet, a „kútember” pedig ott maradt, ahol volt. A Petersén vezette kutatók 2014-ben és 2016-ban folytatták az ásatást, majd sikerült részben exhumálni a maradványokat. Egy 30 és 40 év közötti férfit azonosítottak.

A maradványok azonosítása

A férfi körülbelül 1,75 méter magas lehetett, és csak egy bőrcipőt viselt, egy lába és a bal karja hiányzott. A koponyáján – amelyet a testétől elválasztva találtak meg – tompa tárgy okozta sérülések és éles vágások voltak, amelyeket valószínűleg a halála előtt ejtettek rajta.

A kutatók eltökéltek abban, hogy „független információforrásokat szolgáltassanak a történelmi feljegyzésekben szereplő eseményekről”, irodalmi, történelmi, régészeti és tudományos adatokat ötvözve, és mostanra már sokkal többet tudtak meg a férfiról.

A csontvázból származó csontok radiokarbonos kormeghatározása „940-es, plusz-mínusz 30 éves hagyományos radiokarbonos kort eredményezett” – írták tanulmányukban –, ami összhangban van a Baglerek Sverrisborg vára elleni, a Sverris-sagában leírt támadásának időpontjával. A csapat megpróbálta szekvenálni a férfi genomját a csontjaiból, de úgy találták, hogy a DNS nem maradt meg megfelelően. Ehelyett Martin Ellegard, a Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem munkatársa a „kútember” egyik fogából nyert DNS-mintát.

Az elemzés kimutatta, hogy a férfi közepes bőrtónusú, szőke vagy világosbarna hajú és kék szemű volt. Az izlandi deCode Genetics cég segítségével a férfi génállományát a modern norvégokéval összehasonlítva kiderült, hogy a férfi Dél-Norvégiából származik. Ez meglepetés volt, mert Sverre emberei Közép-Norvégiából származtak: a déli ostromlók talán saját halottjukat dobták a kútba.

Akárhogy is, a kutatók úgy vélik, ez lehet az első alkalom, hogy genomikai információt sikerült visszanyerni egy konkrét szereplő – vagy akár egy tényleges személy – leírásáról egy mondában.

A „kútember” személyazonossága nem bizonyított 100 százalékig. De legalábbis „az ősi DNS-en alapuló modern kori következtetések” hozzáadódtak „a történelmi események értelmezéséhez” – tették hozzá a kutatók. A genetikai tudomány „gazdagítja a történelmet és segít elválasztani a tényeket a fikciótól”.

Ellopták a több ezer éves kardot, ami a híres Roland lovagé, előtte pedig egy angyalé volt

Máig megoldatlan a világtörténelem egyik legnagyobb rejtélye

(Index nyomán Szent Korona Rádió)

Legfrissebb

Könnygázgránátot lőttek az iskolájukat elhagyó gyerekekre az izraeliek

Az izraeli erők tegnap palesztin diákokra könnygázgránátot lőttek Ciszjordánia...

„Az igazságérzetük nagyobb volt a halálfélelmüknél” – HVIM az esztergomi 1956-os megemlékezésen

A korábbi évekhez hasonlóan, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom...

Lájkháború a közösségi médiában

Orbán Viktor Facebook-követőinek száma októberben öles léptekkel nőtt, míg...

Külföldi törekvések a magyar hadiiparban

Ahogy erről korábban írtunk a kormányinfón jelent meg az...

Kategóriák

Könnygázgránátot lőttek az iskolájukat elhagyó gyerekekre az izraeliek

Az izraeli erők tegnap palesztin diákokra könnygázgránátot lőttek Ciszjordánia...

„Az igazságérzetük nagyobb volt a halálfélelmüknél” – HVIM az esztergomi 1956-os megemlékezésen

A korábbi évekhez hasonlóan, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom...

Lájkháború a közösségi médiában

Orbán Viktor Facebook-követőinek száma októberben öles léptekkel nőtt, míg...

Külföldi törekvések a magyar hadiiparban

Ahogy erről korábban írtunk a kormányinfón jelent meg az...

Átfogó haderőfejlesztés: Hol tart most a Magyar Honvédség az eszközök tekintetében?

Az elmúlt években a Magyar Honvédség jelentős fejlesztésekbe kezdett...

Ukrán fegyveres erők létesítményére mértek kemény csapást az oroszok, megtorlásról beszél Kadirov

Az ukrán fegyveres erők vezérkarának egyik kijevi épülete megrongálódott...

A népességfogyás Magyarországon továbbra is aggasztó

Egy Mosonmagyaróvárnyi ember tűnt el idén Magyarországról. A népességfogyás...

Kapcsolódó cikkek

Rock
Kalapács és az Akusztika - Fagyott világ
Klasszikus
Marin Marais - Marche Tartare, IV.55