A Karácsony Gergely vezette főváros újabb autósellenes döntést hozott: a pesti rakpartot jelentős átalakítások várják, melyekkel Budapest egyik legfontosabb közlekedési ütőerét, a rakpartot vágják el az autós forgalomtól. Ez a lépés a rakpart bizonyos szakaszain teljesen ellehetetleníti az autós közlekedést, így más útvonalakon nagyobb dugókra és forgalmi torlódásokra lehet számítani, miközben a főváros továbbra is zöldítési és közösségi térbővítési célokat tűz ki maga elé.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) megbízásából elkészültek a pesti alsó rakpart teljes körű átépítésének engedélyezési tervei. „A fővárosi önkormányzat törekvéseihez kapcsolódva zöldebbé és rendezettebbé válik a pesti rakpartszakasz: összefüggő gyalogossétány és kerékpározási lehetőség jön létre, felszabadulnak a lépcsős partok, valamint bővülnek a pihenés lehetőségei” – írta a közleményében a BKK. A fővárosi közlekedési központ azonban
a rakparti közlekedést bizonyos területen teljesen ellehetetlenítené.
A fővárosi civil szervezetekkel is egyeztetett koncepció a pesti alsó rakpartot három szakaszra bontja: az északit úgymond „ligetes-parkos”, a középsőt „nyüzsgő-vendéglátós”, amolyan autó- és közlekedésmentes passzázzsá, a délit pedig „nagyvárosias” elnevezéssel említett korzóra.
Az idősebb Antall József rakpart északi részének, vagyis a Margit híd fölötti terület fejlesztésén már túl vagyunk, a munkálatok errefelé két részletre bontva valósultak meg. A padokkal ellátott széles járdákat itt már fasor szegélyezi, a lehajtók új burkolatot kaptak, a korábbi szalagkorlátos autópálya-hangulat pedig megszűnik.
A Parlament és a Lánchíd között kettős fasor
A koncepció szerinti következő fázisban a Parlament és a Lánchíd között kettős fasor jön létre, amely nemcsak esztétikai szempontból tekinthető jelentős változásnak, de a város zöldfelületének növelése miatt is fontos.
A koncepció ezen a szakaszon az autóforgalmat óránként harminc kilométeres sebességre csillapítja, a közlekedést azonban nem tiltja meg, azt továbbra is engedélyezi, még akkor is, ha a körülmények már nehezítettek, a burkolat és az útszűkítés miatt pedig a dugó, vagyis az autós araszolás garantált.
A burkolatot ugyanis a BKK a Lánchíd utcában már megismert módon alakítaná át. A koncepció fontos eleme ugyanis, hogy a terület hétvégéken vagy a rendezvények alatt közösségi térként is funkcionálhasson. Az autóforgalmat ilyenkor természetesen megtiltanák.
„Egy multifunkcionális tér jön létre, amely hétköznapokon az autós közlekedést szolgálja, hétvégén és ünnepnapokon pedig közösségi programok helyszíne lehet” – olvasható a koncepció szövegében, amely leszögezi: „A meglévő fákat megőrizzük, favágás csak és kizárólag egészségügyi okból történhet. A sétányon stabilizált burkolatot alkalmazunk, hogy megóvjuk a fák gyökereit és biztosítsuk a víz beszivárgását a talajba.”
„Erre a szakaszra csak a kiszolgáló forgalom – például hajóállomások, városüzemeltetés, vendéglátóhelyek kiszolgálása – gépjárművei hajthatnak be” – olvasható a koncepcióban.
A Jane Haining rakpart tehát a BKK szándékai szerint mentes lenne az átmenő autóforgalomtól.
Erről még nincs végleges döntés, maga a dokumentum is leszögezi: „Az autómentességről a forgalmi mérések alapján születik végleges döntés egy későbbi tesztidőszakot követően. A tesztidőszaknak része a hétvégi és a nyári, több héten át tartó megnyitás is, ami a forgalmi modellezésen túl abban is nagy segítséget nyújt, hogy a szakemberek információt gyűjtsenek arról, hogy milyen használati módokra van igény. A sétány kialakítása során külön figyelmet fordítunk arra, hogy a közterület barátságos és hívogató legyen a gyalogosok számára.”
A villamosok ezen a szakaszon egy, a Dunával párhuzamosan futó viadukton futnak, amelyet a BKK tervezete mintegy „kiszabadítana” abból a rejtett helyzetből, ahol jelenleg van.
Gyalogos térhasználat a híd alatt
Mint azt a tervezet hangsúlyozza: „Ez a viadukt Budapest egyik méltatlanul elfeledett értéke. Akkor és csak akkor lehetséges az alatta lévő helyiségek használata, megnyitása a budapestiek és az ide látogatók számára, ha a kapuja előtt nem autók, hanem emberek áramlanak. A nyári rakpartnyitások bebizonyították, hogy van értelme fejleszteni a viadukt alatti területet, hiszen ezen időszakok alatt sikerrel működött bent vendéglátóhely, tartottak beszélgetéseket, kiállításokat, filmvetítéseket” – olvasható a szövegben.
Ami az Erzsébet híd alatti részt illeti, itt már csak gyalogos térhasználatot vizionál a BKK tervezete, amely a főváros ezen szakaszán megtiltaná az autóforgalmat:
„Kettős lépcsősort alakítunk ki a mostani útpálya helyén. Az autóforgalom a Petőfi téri felhajtón keresztül érheti majd el a felső rakpartot, kapcsolódva a Belgrád rakparthoz, amikor a Jane Haining rakpartot autóforgalom is használja. A gyalogos tér kialakítása során nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a közterület barátságos és biztonságos legyen. A lépcsősorok nemcsak a közlekedést, a Duna-parti pihenést segítik, hanem a közterület esztétikai értékét is növelik, ráadásul visszatérést jelentenek a rakpart ezen részének eredeti kialakításához. A lépcsősort a szocializmus alatt bontották el, hogy az addig vegyes funkciójú, élettel teli rakpartot belvárosi autópályává alakítsák” – áll a budapesti rakpart jövőjét felvázoló koncepcióban.
Az autósok üldözése nem jófejség, hanem színtiszta liberalizmus
(Magyar Nemzet nyomán Szent Korona Rádió)
