Éveken át gyermekek, fiatal kamasz fiúk sérelmére elkövetett szexuális visszaélések gyanúja, vádja rázta meg az elmúlt hetekben a magyarországi katolikus anyaszentegyházat, azon belül a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyét. Füssy Angéla a Magyar Jelenen közölt tényfeltáró riportsorozatában bemutatja, hogyan élt vissza néhány pap az Istentől ráruházott hatalommal, elöljárói és a hívek bizalmával, férkőzött fiatal kamaszok közelébe és azt is, hogy milyen törést okoztak azok lelkében, életében. A sorozat első részét mi is lehoztuk.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A sorozat első részében a jelenleg súlyos egyházi eljárás alatt álló Hatházi Róbert által a gyanú szerint elkövetett visszaélésekről olvashattak és arról, hogy rövid közösségi életforma és szerzetesi kísérletezés után hogyan telepedett meg Kecskeméten, jutott komoly egyházi pozíciókhoz, vagy épp feladatok közelébe, hogy még a pápával is pózolhatott. Közben tizenéves fiúkkal vette körül magát. Mindenkivel elhitette, hogy az ifjúságnevelés elkötelezettje, holott a tényeleges célja valami egészen más volt. A második epizód abba enged bepillantást, milyen jó, ha az embernek magas egyházi pozíciót betöltő barátja van… Mit tudhatott, tudhat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia magas rangú papja, akit állítólag már ki is hallgattak a fiatalkorúak sérelmére elkövetett szexuális visszaélések gyanúja miatt indult egyházi eljárásban? Füssy Angéla cikksorozatának második részét változtatás nélkül közöljük.
Joggal merül fel az embereben a kérdés, hogy ha valakik egy zárt közösségben éveken át abuzálhatnak gyermekeket, lehetséges-e, létezhet-e, hogy még a velük egyazon falak közt lakók, szolgálók se vegyék észre? Mindenki alkosson véleményt a saját belátása szerint. A jelenlegi riportunkban szereplő papok elleni eljárásban környezetük tagjai – akik láthattak, hallhattak, sejthettek volna valamit – tagadnak. Ha netán azt gondolják, ez nem igazán életszerű, adja magát a következő kérdés: miért hallgat, aki amúgy tudna miről beszélni, és mi működtet egy talán évtizedes véd- és dacszövetséget? Az egyház szentsége és a hívek bizalmának elvesztése miatti aggodalom? Vagy személyes okok?
2022-ben történt valami. (Ne felejtsük el, hogy a kánonjog 2021-es szigorítása után vagyunk.) Nem csak a kiskunfélegyházi, majd utolsó évében nagybaracskai plébános, Rónaszéki Gábor kezét engedték el ekkor és indítottak ellene olyan súlyos eljárást, amely laicizálással végződött és sok évi börtönfenyegetettséget jelent, hanem ma már kijelenthetjük: egy lavina indult el.
A nagy testvér, avagy magas beosztású barát
Hatházi Róbert több különböző forrásból származó információk szerint rendkívül szoros baráti kapcsolatot ápol, vagy ápolt egy magas rangú, különleges beosztású egyházi személlyel. A világhálón található fotók sora is igazolja mindezt. A szóban forgó pap dr. Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. Az ország bármely plébániáján szabadon misézhetne, ő valamiért mégis azt a plébániát választotta, ahol Róbert atya volt egészen felfüggesztéséig a plébános. Tóth 2018 óta lát el itt kisegítő lelkészi feladatokat.
Ennek a szoros barátságnak lehet köszönhető, hogy Róbert atya és káplánja, I. Zoltán a pápalátogatás idején a szervezési feladatokban is szerepet kaptak, és a pápa közvetlen közelébe kerültek. Tóth Tamás még a pápalátogatással kapcsolatos interjúkban is együtt jelent meg Hatházival, még a témában megjelent könyvet is együtt mutatták be.
A személyes érintettség okán írásban megkerestük az atyát és az MKPK-ban felettesét, Veres András püspököt. Kétszer is. A püspök az első megkeresésre a mai napig nem válaszolt. Tóth Tamás pedig első körben leinformálta a kérdések küldőjét, jelen sorok szerzőjét, olyan módon, amit nem igazán szoktunk meg, majd rendkívül szűkszavúan hárította a kérdéseket, Bábel érsekre mutogatva.
Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy ilyen közeli barátság, egy plébánián töltött szolgálat során ő észrevett-e valami furcsát paptársa viselkedésén, szokásain. Azt is megkérdeztük, vajon miért beszélik azt a kecskeméti egyházi személyek és hívek körében, hogy fedezi Róbert atyát. Azzal hárított, hogy az érsek helyezte kisegítő lelkészi minőségben a szóban forgó plébániára.
Azt is megkérdeztük, neki személyesen jelzett-e bárki a Róbert atyát érintő vádakról, és ha igen, a gyermekvédelmi törvény szerinti jelzési kötelezettségeknek eleget tett-e, élt-e jelzéssel, akár egyházi, akár világi vonalon? A kérdésre adott feleletet szó szerint idézzük:
“Nincsen tudomásom arról, hogy az Ön által említett gyanúról bármely direkt vagy indirekt jelzés jutott volna el hozzám. Meg kell jegyezzem, ha lett volna is ilyen, azok kivizsgálásában nem én vagyok illetékes. Fenntartva azt, hogy az egyházi és az állami törvények értelmében jogerős döntésig minden esetleges elkövetőt bármely ügyben megillet az ártatlanság vélelme, egy megindított egyházi vizsgálatról, annak állásáról további információkkal kizárólag az eljárást lefolytató egyházi hatóság bírhat.”
Egy, az ügyekre rálátó forrásaink szerint eddig ez a magas rangú atya volt Bábel érsek közelgő nyugállományba vonulását követően az érseki poszt talán leglehetségesebb várományosa. Óriási tehát a tét, ami kockán forog.
Ha Tóth Tamást eléri a Hatházi-botrány, pláne büntetőügy, érseki kinevezésre nem sok esélye marad.
Tudomásunkra jutott, hogy Hatházi Róbert kapcsán korábban is érkezett már jelzés az egyházmegye vezetéséhez, de akkor még csak homoszexualitás gyanúja merülhetett volna fel, ha lett volna belőle ügy. A jelzés akkor még azon a szinten maradt, amilyen bejelentésekből majdnem hetente kapnak egyet az egyházi vezetők és többségük alaptalan, mondják. Talán ezért, talán másért. A történet akkor elakadt.
15 évre is börtönbe kerülhet a hetekkel ezelőtt felfüggesztett pap
Ezúttal más volt a helyzet. Ahogy arra riportsorozatunk első részében rámutattunk, egy olyan nővér, aki kapcsolatban állt az egyik – gyanú szerinti – áldozattal, konkrét bejelentést tett.
Róbert atyát gyakorlatilag azonnal, augusztus közepén felfüggesztette Bábel Balázs kalocsai érsek.
Megkeresésünkre velős, de határozott választ adott. Azt mondta, tapasztalt kánonjogász által zajlik a vizsgálat, aki jelenleg a meghallgatásokat folytatja, az eljárás minden mozzanatában az előírásoknak megfelelően járnak el. Azóta büntetőeljárás is indult. A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészségre érkezett feljelentés alapján jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat büntetőeljárást fiatalkorúak sérelmére elkövetett szexuális visszaélések gyanújával. Az ügyön az az osztály, nyomozócsoport dolgozik, amely a Rónaszéki-ügyet is felgöngyölítette.
Amennyiben a vád igazolódik, úgy Róbert atya az egyházban laicizálásra számíthat, ami azt jelenti, hogy kizárják a papságból.
A módosított kánonjog értelmében ez már akkor is meg kell, hogy történjen, ha 18 év feletti áldozat esetében nyer bizonyítást a szexuális visszaélés. De a jelentett gyanú szerint egyértelműen fiatalkorú áldozatokról beszélhetünk. A gyermekvédelmi intézkedési csomag részeként az országgyűlés által 2017-ben elfogadott büntetőtörvénykönyv-módosítás értelmében bizonyítottság esetén Róbert atya akár 15 év börtönbüntetésre is számíthat.
A 12 évesnél fiatalabb gyermekek ellen elkövetett szexuális erőszak 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ha az elkövető a gyermek rokona, gyámja, gondozója, vagy valamilyen függőségi viszonyban áll vele.
Az egyházi eljárásban úgy tudjuk, már meg is hallgatták a fentebb említett magas rangú barátot, de a káplánt, I. Zoltánt is. Mindketten mindent tagadnak – ettől függetlenül személyük a büntetőeljárásban is felmerült.
A kapcsolatok körbeérnek – a káplán és a Püspöki Konferencia magas rangú papja is mindenhol megjelenik
Hatházi Róbert, Rónaszéki Gábor, I. Zoltán, Tóth Tamás – papok, akikben nem csak az a közös, hogy mindannyian a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyéhez kötődnek. Egyéb baráti és munkakapcsolatban is állnak egymással. Egyes kapcsolatok hosszú évekre vezethetők vissza, egészen a szemináriumi évekig.
Kezdjük ott, hogy I. Zoltán, akit már most, gyakorlatilag a vizsgálat kezdeti szakaszában elhelyezett Kecskemétről Soltra az érsek, nemcsak Hatházi Róbertnek, hanem a másik – már nemcsak gyanú, hanem vád szerint is – fiatalkorúakat szexuálisan éveken át bántalmazó, kihasználó papnak, Rónaszéki Gábornak is a káplánja volt.
I. Zoltán továbbá a Központi Szemináriumban volt papnövendék, ahol akkor még Rónaszéki Gábor volt a vice rektor.
Kiskunfélegyházán már együtt szolgáltak éveken át. Az egyik helyi lapnak Rónaszéki úgy fogalmazott, különösen örült I. Zoltán káplánnak, aki a „kezei alatt” kinevelt tanítványok egyike, és akivel azóta is félszavakból értik egymást.
Rónaszéki Gábor a vád tárgyává tett négy gyermekbántalmazás-sorozatot 2019 és 2022 között követhette el, ebből két évig, 2019-ben és 2020-ban I. Zoltán közvetlenül mellette szolgált, egy plébánián laktak.
Ugyanitt volt káplán 2007-ig Tóth Tamás is. Az MKPK oldalán fellelhető életrajzi adatok szerint a magas rangú pap 2008-tól Kecskeméten kisegítő lelkész. Akkor jelent meg frissen pappá szentelve Hatházi Róbert is a városban. 2018-tól pedig kifejezetten egy plébánián, a Szentcsalád Plébánián szolgáltak. Tóth Tamás, ahogy fentebb már kifejtettük, csak kisegítő lelkészként, hiszen neki folyamatosan nagyon magas beosztásai voltak, hol Rómában, hol Budapesten. Hat éven át vezette a Pápai Magyar Egyházi Intézetet, négy éven át fővárosban az Apostoli Nunciatúra titkára volt.
Ezt csak azért érdemes megvillantani, hogy az olvasó is lássa, az abúzus gyanújával, vádjával illetett papok környezetében az ügyek kapcsán Tóth Tamás neve rendre megjelenik. Vagy közeli barátságban állnak, vagy ugyanazon a szolgálati helyen jelennek meg, de később olyan történetről is mesélünk majd, ahol közvetlenül hozzá fut be az abúzusról információ, tőle kér segítséget áldozat… (Abban az ügyben komoly szankció végül nem lett.)
Jelenleg Tóth Tamás a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. Információink szerint az MKPK jogászát, ügyvédjét vitte magával akkor is, amikor nemrég a Hatházi-ügyben kihallgatták.
Rónaszéki Gábor is nehéz sorsú fiúkat édesgethetett magához – 15 évre is börtönbe kerülhet
Rónaszéki Gábor ügye 2022-ben robbant ki, egész pontosan november végén, amikor egy áldozata az egyházmegye vezetésénél feljelentette az akkor már jánoshalmi plébánost.
Rónaszéki kifejezetten magas pozíciókat töltött be. Nem csak a Központi Papnevelő Intézethez köthető, ahol prefektus, vice rektor volt, ugyan ezt a tisztséget töltötte be korábban a Veszprémi Szemináriumban. Volt érseki szertartó, érseki titkár – de szolgálata fókuszában neki is az ifjúságnevelés áll. Több iskolában is hittant tanított és annak a szemléletnek az egyik követe volt, hogy minél nyitottabbá kellene tenni a plébániákat.
A leghosszabb ideig, 2015-től 2022-ig Kiskunfélegyházán volt plébános. Hónapokkal azelőtt, hogy a vele kapcsolatos abúzusvádról értesült a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, Nagybaracskára helyezték át…
Rónaszéki Gábor büntetőeljárása 2023 tavaszán indult meg. Azóta, azaz másfél éve letartóztatásban, börtönben van. Büntetőpere úgy kezdődik meg hétfőn a Kiskunfélegyházi Járásbíróságon, hogy már nem pap. A pápa laicizálta. Esetében négy egykori ministránsfiú a sértett, akik közül ketten még a 14. életévüket sem töltötték be akkoriban.
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség középmértékes indítványa 8 év volt.
Ennyit kapott volna Rónaszéki Gábor, ha tárgyalás nélkül mindent beismer, de tagad.
“Ministránsfiú-tartás” – A gonosz beférkőzése az egyházba: 1.rész
15 évet is kaphat a pedofíliával vádolt kiskunfélegyházi plébános
(Magyar Jelen nyomán Szent Korona Rádió)