A Bukaresti Rádió magyar műsorának adott interjút a lovasíjász-mester, Kassai Lajos. Az apropó a székelyföldi lovasíjász-pályák átadása, azonban a beszélgetés jóval többről szól: közösségről, kultúráról, emberek viszonyairól, a jelen kihívásairól, a múlt értékeinek helyes ápolásáról.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A Bukaresti Rádió cikke és a beszélgetés felvétele alább:
Erdélyben is egyre többen érdeklődnek a lovasíjászat iránt. Augusztus derekán három lovasíjász-pályát avattak Székelyföldön a lovasíjász-sport atyja – Kassai Lajos – jelenlétében. Az íjászmester Csíkmadarason kinevezte a negyvenedik nemzetközi bírót.
A kaposvári születésű Kassai Lajos a nyolcvanas évek közepétől íjkészítőként tevékenykedett, saját készítésű íjaival eredményes versenyző volt a terepíjász szakágban. Egyik vezérmondata: „Nem az ősőket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek”. Állítja: a 21. században él, de van egy kontinuitás a múltjával. Nem szakad el a múlttól csak azért, mert egy modern ember, és nem fordul szembe a 21. századdal, mert fontosnak tartja a hagyományt és a múltat. Meggyőződése, hogy nem a történelem ismétli önmagát, hanem mi emberek ismételjük a történelmet.
A nyolcvanas évek végén kidolgozta a lovasíjászat versenyszabály-rendszerét, és a kilencvenes évek elejétől elkezdte terjeszteni az új sportágat, először Magyarországon, majd Európában, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában. Tapasztalatait 2001-ben a Lovasíjászat című könyvében foglalta össze, amely azóta több kiadást ért meg, megjelent angol, német, orosz fordításban is. Ő hozta létre a Kaposmérő melletti Kassai-völgyet, amely jelenleg a lovasíjászat világközpontja, és a világ minden részéről fogad tanulni vágyókat, teret ad edzőtáboroknak, nemzetközi versenyeknek.
Kassai Lajos pályája kezdete óta tart élő történelemórát gyerekeknek. Ebben a legnagyobb kihívás számára, hogy érdekesebb tud-e lenni, mint az okostelefon.
A lovasíjászat létrehozásáért és a világban való terjesztéséért számos rangos hazai és nemzetközi kitüntetést vehetett át. Például, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2016-ban a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést. Ugyancsak 2016-ban (Kaszás Géza rendezésében) megjelent A lovasíjász című film, amely nagy sikert aratott a mozikban.
Napjainkban idestova húsz országban található a Kassai Lovasíjász Iskola alapelvei szerint működő lovasíjász-központ. Kassai Lajos eddig öt Guinness Világrekordot állított fel. Ő az egyetlen ember a világon, aki képes volt váltott lovakon megállás nélkül 24 órán keresztül lovasíjászni. 2011-ben a magyarországi Testnevelési Egyetem elfogadta az általa kidolgozott gyakorlati oktatást, és elindította lovasíjász képzést, így a világon elsőként Magyarországon lehet lovasíjász tanári diplomát szerezni.
A lovasíjászat a sport és harcművészet különleges társításaként nem csak fizikai, hanem lelki és szellemi fejlődést is kínál gyakorlói számára – vallja mai adásunk vendége, aki olyan társadalomban hisz, ahol a hagyomány és a modernitás szinkronban vannak egymással.
Kassai Lajost Csíkmadarason kértünk mikrofonhoz.
Az ősmagyarok lovashírnöke – Beszélgetés Kassai Lajos lovasíjásszal
(Bukaresti Rádió nyomán Szent Korona Rádió)
