Évtizedekig senkinek sem tűnt fel, hogy valóságos kinccsel támasztja ki a romániai faluban élő idős asszony az ajtaját, pedig még kincskereső cigányok is jártak nála.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Azt mondják, hogy ami az egyiknek szemét, a másiknak kincs. Egy idős asszony évtizedeken át használta ajtótámaszként azt a követ, amiről kiderült, hogy a világ legnagyobb ép borostyánja.
Rock Used as Doorstop For Decades Turns Out to Be Worth Over $1 Million https://t.co/tOr2dSC4Bv
— ScienceAlert (@ScienceAlert) September 11, 2024
A 3,5 kilogrammos követ egy délkelet-romániai patakmederben találta az idős asszony.
Az értéke valahol egymillió euró, azaz közel 400 millió forint körül van.
A borostyán több millió évvel ezelőtti fák megkövesedett gyantája. Az idő múlásával a rendkívül viszkózus anyag egy kemény, narancsos színű kővé válik, amelyet féldrágakőként ismernek.
Romániában, Colti falu környékén – ahol az asszony is él – a Buzau folyó partjáról származó homokkőből az 1920-as évek óta bányásznak borostyánt, pontosan a rumanitot, aminek mély, szinte vörös árnyalat van.
Érdekesség, hogy a méretes rög még az ékszertolvajok figyelmét sem keltette fel, akik egykor az asszony otthonát célba vették – írja a ScienceAlert.
Miután az asszony 1991-ben meghalt, az otthonát megöröklő rokon gyanította, hogy az ajtótámasz több lehet, mint aminek látszik. Amikor megtudta, hogy mi van nála, eladta a borostyánt a román államnak, és végül a krakkói Történelmi Múzeum szakértői becsülték fel.
A vizsgálat során megállapították, hogy a borostyán kora valószínűleg 38 és 70 millió év közötti.
„A felfedezés tudományos és múzeumi szinten is nagy jelentőséggel bír”
– mondta Daniel Costache, a Buzaui Tartományi Múzeum igazgatója az El Paisnak.
A Románia nemzeti kincsének minősített rög 2022 óta a Buzaui Tartományi Múzeumban látható. Románia a legjelentősebb borostyánkő-lelőhelyekkel rendelkező országok közé tartozik, Buzau megye egyike azon területeknek, ahol ez a féldrágakő bőségesen megtalálható.
(Hirado.hu nyomán Szent Korona Rádió)