Egy bűnügyi portál megnevezte, hogy ki az a rejtélyes magyar milliárdos, akiről számos cikk született a hazai sajtóban az elmúlt napokban. Állításuk szerint az érintett összefüggésbe hozható bizonyos gazdasági bűncselekményekkel is, és az említett brazil államkötvények is gyanúra adnak okot.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Egy rejtélyes üzletember papíron letaszította trónjáról az ország leggazdagabb emberét, Mészáros Lőrincet.
A két céggel rendelkező részvényes csaknem 13,5 ezer milliárd forintnyi vagyont pakolt a vállalataiba, dollárra átváltva az összeget, amivel akár a világ 36. leggazdagabb embere is lehetne. A Második Reformkor elnöke, Vona Gábor nem sokkal később a NAV-nál érdeklődött az esetről.
A korábbi beszámolókban az üzletembert mindössze „T. János Györgyként” emlegették, és ő maga sem akart nyilatkozni a sajtónak. Most azonban úgy fest, hogy vége a titkolózásnak. A Privát Kopó bűnügyi portál ugyanis közölte, hogy kiről van szó.
Gazdasági bűncselekményekkel hozta összefüggésbe a nevét a portál
Cikkükben többek közt arról írtak, hogy T. Jánosnak korábban köze lehetett bizonyos gazdasági bűncselekményekhez is.
A portál szerint T. János „jelenleg máltai lakcímmel szerepel a cégiratokban, az 1990-es években Budapest VIII. kerületéből indult”. A lap szerint egyik volt közeli munkatársa azt mondta róla, hogy
a Komplex Ipari és Szolgáltató Szövetkezet elnökeként a 80-as és a 90-es években ott vert át és rövidített meg bennünket, ahol csak bírt. A takarítók egyszer majdnem megverték. Abszolút gátlástalan, morálisan teljesen leépült figurának tartottuk. A 90-es évek közepén kaptuk az infót, hogy bűnözőknek könyvel.
A Privát Kopó szerint T. János ezután „a 2000-es évek közepén már a szegény afrikai országban, Guineában élt – legalábbis a cégnyilvántartásban fellelhető, korábbi vállalkozásaiban szereplő adatok szerint. Érdekesség, hogy ugyanebben az időszakban – a 2014 márciusában furcsa körülmények között elhunyt – Welsz Tamás Bissau-Guinea, Guinea, Szenegál, és Gambia hivatalos irataival üzletelt”.
A bűnügyi portál egyik forrása szerint T. János jó kapcsolatot ápolt Welsz Tamással, és rajta keresztül juthatott guineai papírokhoz, később pedig Seychelles-szigeteki lakcímmel is felbukkant a cégbírósági aktákban. Welszről és kétes tevékenységéről számos cikk született a hazai sajtóban.
Az egyik ügyben állítólag el is ítélték, jó kapcsolatot ápolt a szocialistákkal
A Privát Kopó szerint azonban T. János már a kétezres évek előtt is belekeveredett egy bűnügybe, az Andráskó-perbe. Állításuk szerint ebben a perben, „1998-ban, ötödrendű vádlottként büntetőbíróság elé állították gazdasági bűncselekmények elkövetése miatt”. Mint emlékeztettek, az Andráskó-per lényege az volt, hogy 1994–1995-ben Andráskó József és társai (köztük T. János) több mint kétmilliárd forint jogosulatlan mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatást igényeltek.
A portál azt írja, hogy a perben végül „2003-ban jogosulatlan gazdasági előny megszerzésében és okirathamisításban mondták ki – jogerősen – bűnösnek Andráskó József elsőrendű vádlottat, ezért őt 3 év letöltendő börtönbüntetésre”, míg bűntársát, T. Jánost „2 év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték (az ügy további szereplői 1 és 2 év felfüggesztett börtönbüntetést kaptak)”.
Megjegyezték azt is, hogy Andráskó József az egykori MSZP-s titokminiszter, Nikolits István kampányfőnöke, illetve a szocialista párt budakeszi szervezetének elnöke volt, és e ponton tértek ki arra, hogy T. János „más módon is kapcsolatba hozható a szocialistákkal, ugyanis az állítólagos brazil államkötvényeket birtokló Donor Zrt.-ben az a Tatár György István volt az első részvényes és vezérigazgató […], akinek apósa nem más, mint Knopp András, az egykori MSZMP KB osztályvezető-helyettese, 1978 és 1980 között oktatási miniszterhelyettes, 1988–1989-ben a Művelődési Minisztérium államtitkára” (az itt említett brazil államkötvényekről még a Takácsról szóló első beszámolóban esett szó a napokban).
A Privát Kopó ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy Brazíliában „ipari méretekben hamisítják” az államkötvényeket, és „sokan vannak, akik megkérdőjelezik a két Takács-cégben elhelyezett brazil államkötvények valódiságát”. Mint emlékeztettek, Brazíliában a szervezett bűnözés állampapírok hamisításával is növeli a bevételeit, 2012 és 2014 között pedig „Szélrózsa-művelet” fedőnéven egy titkos rendőrségi nyomozás is zajlott ezen ügyekkel kapcsolatban.
(Index nyomán Szent Korona Rádió)