Kötelezően tanulandó idegen nyelvek között megjelent az arab a belga iskolákban. Persze, alapvetően nem lenne vele gond, ha nem a migránsok miatt vezetnék be.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A belga Leuven városában található Heilige-Drievuldiguldigheidscollege (Szentháromság Kollégium Előkészítő Iskola) felsőbb éves középiskolás diákjainak tanítaniuk kell az arab nyelvet. Frank Baeyens, a Heilige-Drievuldigheidscollege igazgatója elmondta, ezzel az volt a céljuk, hogy intellektuális kihívás elé állítsák a diákokat egy olyan nyelvvel, amely nem tartozik az indoeurópai nyelvcsaládba.
A kötelező arabórák kritikusai szerint azonban a lépés a tömeges migráció eredménye.
A belga oktatás az elmúlt években hanyatlott, a flamand oktatás a nemzetközi Pisa-rangsorban mind a nyelvi, mind a matematikai készségek terén hátrébb csúszott – emlékeztet a Brussels Signal hírportál. Mint írják, a kötelező arabórák kapcsán a közösségi médiában többen megjegyezték, hogy az arab nyelvben sok változat és dialektus létezik, és úgy vélték, hogy a döntés politikai okokból született. Egyesek szerint egy olyan nyelv, mint például a kínai oktatása értelmesebb lenne, különösen gazdasági-, tudományos- és kulturális szempontból.
A tömeges migrációt ellenző jobboldali Vlaams Belang (Flamand Érdek) párt politikusai is megszólaltak: „Az arab nyelv kötelező az iskolában, mert ‘társadalmilag hasznos’?” – tette fel a kérdést Tom Van Grieken pártelnök, és hozzátette,
„A szilárd holland nyelvtudás és a minőségi alapfokú matematikai ismeretek társadalmilag hasznosak. Az arab nyelv nem az. Állítsuk meg az öngyűlöletet az oktatási rendszerünkben!”
A Het Nieuwsblad című belga lap arról számolt be, hogy a középiskolában hat nyelvet fognak tanítani a diákoknak: hollandot, franciát, angolt, spanyolt, németet és most már arabot is. A döntéssel kapcsolatban Baeyens azt mondta, hogy meg akarták mutatni a diákoknak, hogy egy nyelv teljesen másképp is felépíthető, sajátos írásrendszerrel és írásjegyekkel. „Nem az a cél, hogy folyékonyan beszéljenek arabul. Inkább a nyelv filozófiai és kulturális felfedezéséről van szó – ez egy gyakorlat a látókörük tágítására” – fogalmazott, és kiemelte:
„Más nyelveket is fontolóra vettünk, de azt választottuk, amelyikről úgy éreztük, hogy a leginkább releváns a társadalom szempontjából.” Az igazgató szerint ez megmutatta, hogy iskolája „mindenki számára nyitott”.
A Het Nieuwsblad lapnak pedig azt is megjegyezte, hogy „van az iskolánkban egy olyan diákcsoport, akiknek az arab az anyanyelve. Ha sikerülne egy arab gyökerekkel rendelkező tanárt bevonni, aki példaképként szolgálhatna ezeknek a diákoknak, az óriási előny lenne. A diákok így olyan valakiben láthatják magukat tükröződni, aki elért egy bizonyos társadalmi pozíciót, aki felsőfokú tanulmányokat folytatott, és elégedett az elért eredményeivel.” Mint mondta,
„Ma túl kevés a migrációs háttérrel rendelkező tanár.”
(V4NA nyomán Szent Korona Rádió)
