Dátum betöltése...
Nap betöltése...
Időjárás betöltése...

Mégse olyan felhőtlen a lengyel-ukrán barátság?

Lengyelország jelentős történelmi sérelmeket szenvedett Ukrajnától, melyet a nagy kebelbarátság közepette fel-felemlegetnek. 

Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is

Az 1943-1945 között az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által elkövetett volhíniai mészárlás mintegy százezer lengyel áldozatának tisztes újratemetése és a róluk való méltó megemlékezés nélkül Ukrajna nem léphet be az Európai Unióba (EU) – jelentette ki pénteken Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter.

Az egyesült államokbeli látogatáson tartózkodó tárcavezető a lengyel közszolgálati rádióban az ukrán külügyminiszter szerdai kijelentésére reagált. Dmitro Kuleba Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszterrel együtt az északkelet-lengyelországi Olsztynban egy pódiumbeszélgetésen vett részt, ahol a közönség soraiból feltett, a volhíniai mészárlás (lengyelül Wolyn) áldozatait rejtő tömegsírok 2017-ben leállított feltárását érintő kérdésre adott válasza több negatív reakciót váltott ki Lengyelországban.

Kuleba válaszát Kosiniak-Kamysz is elfogadhatatlannak nevezte. Az áldozatok exhumálása és a róluk való megemlékezés nélkül „szó sem lehet Ukrajna belépéséről az EU-ba” – jelentette ki.

Ez nem történelmi kérdés, ez a máig fájó seb begyógyításának kérdése”

– hangsúlyozta. Hozzáfűzte: a témáról a kormánykoalíciót képező Lengyel Parasztpárt parlamenti képviselőjeként, nem pedig kormányfőhelyettesként és miniszterként nyilatkozik.

Kuleba Olsztynban a volhíniai mészárlásról szólva a lengyel kommunista hatóságok által 1947 tavaszán végrehajtott Visztula-akcióra utalt. Ennek során az UPA elleni harc ürügyén mintegy 140 ezer ukrán nemzetiségű személyt Lengyelország délkeleti részéből kényszerrel áttelepítettek a második világháború után az országhoz csatolt nyugati területekre.

Az ukrán külügyminiszter úgy fogalmazott: a Visztula-akció során az ukránokat „kényszerrel telepítették át ukrán területekről”.

„Ha ma elkezdenénk a történelemben ásni (…), nagyon mélyen belemehetnénk a múlt eseményeibe, és egymás szemére vethetnénk azokat a rossz dolgokat, amelyeket a lengyelek az ukránokkal, az ukránok pedig a lengyelekkel szemben elkövettek” – jelentette ki.

Elmondta: a volhíniai exhumálásról beszélt Radoslaw Sikorskival. Mint mondta, a művelet folytatásával „nincs probléma”, de Kijev kölcsönösséget, az ukránokról való megemlékezést vár el Varsótól.

A kétoldalú kapcsolatokat nem uralhatják az érzelmek, „a történelmet hagyjuk meg a történészeknek, együtt a jövőt építsük”

– fogalmazott az ukrán külügyminiszter.

Radoslaw Sikorski szerdán az olsztyni pódiumbeszélgetés után a PAP hírügynökségnek elmondta: „Foglalkozhatunk a múlttal, ami fontos, áldozatainknak keresztény temetés jár, de sajnos képtelenek vagyunk feléleszteni őket”. Más megközelítés szerint a közös jövő építésére lehet összpontosítani, „úgy, hogy a társadalmainkban ne éledjenek újra a múlt démonai, és a közös ellenség ne veszélyeztessen minket a jövőben”. Hozzátette: ő a másik megközelítés híve.

Megerősítette: a volhíniai téma „a kétoldalú kapcsolatokban problémát jelent”, amelyet Ukrajna „remélhetőleg a Lengyelország által nyújtott segítségért járó hála szellemében old majd meg”.

Csütörtökön a kijevi külügyi tárca nyilatkozatot adott ki, mely szerint „az ukrán területeket” említő olsztyni kijelentésével Kuleba Lengyelország azon területeire gondolt, „ahol az ukránok zárt közösségben éltek”. Hangsúlyozták: Kuleba ezzel nem fejezett ki területi igényt Lengyelországgal szemben.

Nem ez az első csörte a témával kapcsolatban:

(Mandiner nyomán Szent Korona Rádió) 

Telegram-posztjaink (2026.09.17.)

Nyilvánosságra hozták a 2006-os őszi kormányülések eddig titkos jegyzőkönyveit; a német kórházak egy esetleges NATO–orosz háborúra készülnek; Zelenszkij felkerült a világ 50 legbefolyásosabb zsidójának listájára

A Szent Korona Rádió weboldalán csak a legfontosabb és legbővebb ...

Hírek

2026. 09. 18.

11 év után visszatért Erdélybe a HVIM

11 év után újra Erdélyben a HVIM – interjú az úz-völgyi csata utolsó élő veteránjával

Tizenegy évnyi tiltás és koncepciós eljárás és hosszas vegzatúra után ...

64

2026. 09. 17.

Rongyos Gárda

Az erő és a furfang útján – beszámoló a XXI. Rongyos Gárda Emléktúráról

A HVIM – Magyar Ellenállás immár 21. éve rendezte meg ...

64

2026. 09. 17.

Telegram-posztjaink (2026.09.16.)

A Tisza több LMBTQP-korlátozást is eltörölne; az élet védelmére szólították fel az orvosokat az egyházak; 27 milliárd dollárt kér Ukrajna az EU-tól a védelmi kiadásokra;

A Szent Korona Rádió weboldalán csak a legfontosabb és legbővebb ...

Hírek

2026. 09. 16.

Kirúgták Schmidt Máriát, Budai várpalota történelmi újjáépítése leállítva; Jelentős olajvezeték állt le Szaúd-Arábiában

A Szent Korona Rádió weboldalán csak a legfontosabb és legbővebb ...

Hírek

2026. 09. 15.

Telegram-posztjaink (2026.09.14.)

A Tisza eltörölné a homoszexualitás népszerűsítését tiltó részeket a gyermekvédelmi szabályokból; Törökországban több mint 160 embert vettek őrizetbe LMBTQP-szervezetek elleni razziákban; bojkott indult az Adidas és több globális márka ellen Izrael támogatása miatt

A Szent Korona Rádió weboldalán csak a legfontosabb és legbővebb ...

Hírek

2026. 09. 14.