A magyar kormány engedélyezte, hogy a Magyar Honvédség állományából legfeljebb 500 fő csatlakozzon a NATO Szövetséges Reagáló Erő és a Többnemzeti Atom-, Biológiai- és Vegyivédelmi Alkalmi Harci Kötelék tevékenységeihez. A katonák bevetése Magyarországon, NATO-tagországokban, valamint az Észak-atlanti Tanács döntése alapján bármely szükséges műveletben történhet. A határozat szombaton lép érvénybe, ám az egyre jobban egy oroszellenes háborús szövetséggé változó NATO-ba való minden fokozottabb bevonódás veszélyeket rejt.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A magyar haderő fejlődése és modernizációja eredményeként a Honvédség egyre komolyabb szerepet kap a NATO legkiemelkedőbb gyorsreagálású erőiben, ami korábban elképzelhetetlen lett volna. Ez a változás jelentős elismerést jelent Magyarország számára, hiszen a korábbi kiszolgáló és logisztikai szerepkörből most már a legmagasabb szintű katonai műveletekben is részt vehet. Az orosz-ukrán konfliktus és abban a NATO egyre növekvő szerepvállalása azonban új kihívásokat hoz. Bár a NATO eredetileg védelmi szövetségként jött létre, a jelenlegi nyugati nyomás alatt az oroszok elleni támadó stratégiák és csapatküldések előtérbe kerülnek, ami Magyarország érdekeivel szöges ellentétben áll, hiszen a világháború rémével fenyeget. Orbán Viktor miniszterelnök korábbi megállapodása a NATO új vezetőjével biztosította, hogy Magyarország kimarad az orosz-ukrán konfliktusból, ezért remélhetőleg, ha a NATO szerepe tovább fokozódik ebben a küzdelemben, a magyar katonák nem kerülnek az első vonalakba.
Van erre biztosíték?
A legújabb Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a magyar kormány jóváhagyta, hogy a Magyar Honvédség állományából legfeljebb 400 fő részt vegyen a NATO Szövetséges Reagáló Erő (Allied Reaction Force, ARF) műveleteiben. Továbbá, legfeljebb 100 magyar katona csatlakozhat a NATO Többnemzeti Összhaderőnemi Atom-, Biológiai- és Vegyivédelmi Alkalmi Harci Kötelékhez (Combined Joint Chemical, Biological, Radiological and Nuclear Defence Task Force, CJ-CBRND-TF), amely kifejezetten az atom-, biológiai és vegyi fenyegetések elleni védelemre specializálódott.
A határozat különös jelentőséggel bír, mivel a bevetés nemcsak Magyarország és más NATO-tagállamok területén történhet, hanem az Észak-atlanti Tanács döntése alapján bármely szükséges nemzetközi műveletben is, amennyiben Magyarország fenntartások nélkül egyetért a részvétel feltételeivel, és itt álljunk meg egy pillanatra. Reményeink szerint ez a kitétel fogja megakadályozni a fokozottabb bevonódást:
… amennyiben Magyarország fenntartások nélkül egyetért a részvétel feltételeivel.
Ezzel a lépéssel Magyarország elget tesz ugyan a NATO kötelezettségeinek, de egyben veszélyesebb vizekre is evez. Az orbáni hintapolitika egy újabb ékes példája, ami kapcsán a bevonódás veszélye fokozódik, hogy megérte-e, az majd kiderül.
Visszahívja a NATO az egyik lengyel tábornokát mivel az állítólag “homofób” megnyilvánulásokat tett
(Szent Korona Rádió)