Nem meglepő, hogy az állami szervek működése akadozik, hiszen a kormánytisztviselők és köztisztviselők éhbérért dolgoznak, amely az állomány minőségére is kihat. Mint kiderült a kormányzati vezetők rendszeres fizetésemelést kaptak az elmúlt években, miközben a ranglétra alján lévő dolgozók fizetését csak egyszer emelték. Az alacsony bérek és a megbecsülés hiánya miatt a közigazgatásban dolgozók elvándorolnak, sokszor pedig olyan alacsony színvonalú munkát végeznek, hogy még a sablonokat sem tudják helyesen kitölteni, vagy jogtalanul elutasítanak ügyeket, hogy csökkentsék a túlterheltségüket.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Az elmúlt öt évben rendre bőkezű fizetésemelésben részesültek a kormányzati vezetők, miközben a ranglétra alján lévő kormány- és köztisztviselők illetményét mindössze egyszer emelték. Ráadásul mint kiderült ebben a körben általánosnak számítanak a havi bruttó 320 ezer forint körüli illetmények, és gyakran két-három diplomával rendelkezők keresnek ennyit.
Mint írják, az elmúlt években folyamatosan reálkereset-csökkenést szenvedtek el az államigazgatást működtető kormánytisztviselők és a köztisztviselők. Körükben 2018 óta csak egyetlen alkalommal, a 2022-es parlamenti választást megelőzően történt egy átlagosan 10 százalékos illetményemelés.
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke szerint ebben a jelenleg közel 60 ezres munkavállalói csoportban a túlnyomó többség havi fizetését továbbra is a garantált bérminimum szintjén (jelenleg bruttó 326 ezer forint) tartják.
„Bár a kormánytisztviselőkre, közszolgálati tisztviselőkre bértábla vonatkozik, mely besorolási fokozattól függően az átlagbérnél magasabb, felső határként akár milliós nagyságrendű illetményeket határoz meg, az érdekképviseleti vezető szerint ez a rendszer leginkább arra alkalmas, hogy elfedje azt: a munkatársak oroszlánrésze nettó 210-220 ezer forint körüli fizetésen tengődik” – írja a lap.
Az alacsony illetményhez alacsony megbecsülés társul
Felhívták a figyelmet, hogy a legalacsonyabb, de az ágazatban átlagosnak mondható illetmény a garantáltbérminimum-emelkedés mértékével minden évben nő, ám már így is alulmúlja például a pályakezdő pedagógusok bérszínvonalát. Ráadásul nem jellemző, hogy az alapfizetés mellett pluszjuttatásokat kapnának. A szakszervezeti vezető azt is kiemelte, hogy a csekély illetményekhez a megbecsülés hiánya társul, a dolgozók nemhogy ajándékban, még üdvözlőlapokban sem részesülnek.
A rendkívül alacsony fizetésben részesülő, gyakorta két-három diplomás emberek számára nem alternatíva, hogy Ausztriába menjenek konyhai kisegítőnek. Sokan küzdenek megélhetési problémákkal, és leginkább csak szégyenkezni tudnak amiatt, hogy ilyen helyen dolgoznak
– fogalmazott a lapnak Boros Péterné.
Az alacsony illetmények miatt a közigazgatásban jellemző a munkavállalók elvándorlása, és óriási mértéket öltött a létszámhiány. Az MKKSZ folyamatosan jelezte a problémákat Szalay-Bobrovniczky Vincének, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárának, valamint a kancelláriaminiszternek és a kormányfőnek is. Az elmúlt időszakban több javaslattal is előálltak, de kormányzat eddig egyikre sem reagált.
A szakszervezet számára komoly akadály, hogy a közszféra érdekképviseletei nem vehetnek részt a minimálbér-tárgyalásokon, noha ez létkérdés lenne, mivel a dolgozók többségének illetményét a garantált bérminimumhoz igazítják.
WC-papírra és villanykörtére sincs pénz
Boros Péterné szerint a dologi kiadásokat nézve is folyamatos nadrágszíjhúzás figyelhető meg az államigazgatásban. Bár a kormányhivatalokat uniós támogatásból felújították, a kirendeltségeken dolgozók rendszeresen szembesülnek azzal, hogy nincs WC-papír a mellékhelyiségben, és egy-egy kiégett villanykörte cseréje is problémát okoz.
Szerinte a közigazgatási munkahelyeken a kiemelt fizetésért dolgozó vezető tisztviselőket politikai alkalmasság alapján válogatják ki, ők pedig munkafelügyelőként viselkednek, és büntetik azokat, akik a gondjaikat szóvá merik tenni.
Elmondása szerint a dolgozók véleménynyilvánítása nem érintheti a politikát, amit a hivatalokban úgy értelmeznek, hogy a munkáltatót nem lehet bírálni, így még a problémák feltárása is falakba ütközik. Az MKKSZ-elnök megemlítette a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjének kirúgását, aki kritikus szakvéleményt írt a debreceni akkugyár ügyében. Mint mondja, a hivatali dolgozók gyakran szembesülnek azzal, hogy Facebook-bejegyzéseiket a munkáltató ellenőrzi, a kormányt kritizáló posztok miatt figyelmeztetés vagy akár elbocsátás is járhat.
(Index nyomán Szent Korona Rádió)
