Közgazdászok kiszámolták, hogy egy olimpia rendezésének költségeit fedezik az abból befolyó adóbevételek, azonban emellett még gazdaságélénkítő hatása is van. Ezt puccsolta meg itthon a Momentum, amely még 2017-ben a NOlimpia kampányával lett országos hírű.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Három nap múlva kezdetét veszi az olimpia, ami Louis Zamperini szerint egyenesen olyan, mint a szél: „hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hova megy. Érzed jelenlétének erejét. Élvezed elhaladásának következményeit. Aztán emlékké válik, a dicsőség napjainak visszhangjává.” Az idei évben pedig ez a hang Párizsból lesz hallható, és ennek számláját Franciaország állja. Pár nappal a rendezés előtt már szinte pontosan látható, hogy hogyan alakul végül a szaldó a francia költségvetésben.
Az elemzők szerint a 2024-es olimpia mindenképpen megtérülő és hosszú távú pozitív hatásokkal rendelkező esemény lesz. A kérdés az, hogy a Párizs környéki régió számára a gazdaságösztönző impulzus 6,7 vagy 11,1 milliárd euróhoz lesz-e közelebb. Ezt támasztja alá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány becslése is: a párizsi olimpia alkalmával a közkiadások minden egyes eurója legalább három euró gazdasági hatással jár.
Nem véletlenül pályáznak egyre többen
Németh Viktória, az Oeconomus elemzője az Index kérdéseire részletesen ismertette a párizsi olimpiával kapcsolatos kutatásukat. Kiemelte, hogy az olimpia magas presztízsű nemzetközi esemény, amely gazdaságösztönző hatással lehet a rendező országra. A közhiedelemmel ellentétben az athéni olimpia is inkább serkentőleg hatott a már akkoriban is gyengélkedő görög gazdaságra.
Az olimpiák gazdasági hatása elsődlegesen a turizmus, az építőipar és a játékok szervezéséből adódik össze. Az idei, 2024-es párizsi ötkarikás játékokra elköltött összegek nemcsak a kiadási oldalon jelentkeznek, hanem adóbevételt is jelentenek, és a gazdaságösztönző hatásuknak köszönhetően nettó bevételhez segítik a házigazdát – ráadásul a párizsi olimpia nem csupán környezeti szempontból, pénzügyileg is minden idők legfenntarthatóbb ötkarikás játéka lehet.
Így a multisporteseménnyel kapcsolatban végrehajtott építkezések vagy a szervezésre elköltött összegek hozzájárulnak a GDP-hez. Az építkezések mint beruházás támogatja a nemzetgazdaságot. A szervezéssel kapcsolatos feladatok pedig a foglalkoztatásra is kihatnak.
„A fentieken túl a nagy sportesemények szervezése kedvező hatást gyakorolhat a helyi kis- és középvállalkozásokra, mivel a szervezők a különféle eszközöket, szolgáltatásokat helyi eladóktól és beszállítóktól szerzik be. Utóbbi tényező szintén kedvezően hat többek között a foglalkoztatásra. A helyi vállalkozások bevonása a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által támasztott, új társadalmi és pénzügyi elvek részét képezi”
– mondta az Indexnek Németh Viktória, majd hozzátette, a párizsi beszállítók mintegy 78 százaléka kis- és középvállalkozás, közülük több mint 500 helyi vállalkozás vagy a szociális és szolidáris gazdaságban tevékenykedő szervezet.
A szervezők arra is felhasználták a játékokat, hogy világszerte növeljék a helyi vállalatok ismertségét, mivel a szervezőbizottság szolgáltatóinak 90 százaléka francia.
A párizsi székhelyű Sportjogi és Gazdaságtudományi Központ (Centre de Droit et d’Economie du Sport) tanulmánya alapján a párizsi olimpia hosszú távon akár 11,1 milliárd eurós (nagyjából 4377 milliárd forint) gazdasági fellendülést is generálhat a Párizs környéki (azaz Île-de-France) régió számára.
Ahogy arra az Oeconomus elemzése rávilágított, a Sportjogi és Gazdaságtudományi Központ jelentése két további forgatókönyvet is elkészített az olimpia megtérülésére vonatkozóan. Mindegyik szcenárió azt mutatja, hogy az olimpia többletbevételt hoz a régió gazdasága számára. Az alacsonyabb megtérülés esetén 6,7 milliárd eurós összhatás, míg a köztes forgatókönyv esetén 8,99 milliárd eurós megtérülés várható. Az összeg az elemzők szerint nem azonos a teljes megtérüléssel, mivel számtalan tovagyűrűző hatás érvényesülhet, amelyeket nehezebb meghatározni.
Azonban Németh Viktória szerint a 128 év olimpiai helyszínei között vannak győztesek és vesztesek is. A pályázó városok azt remélik, a világ legnagyobb sporteseményének házigazdáiként olyan presztízst teremtenek maguknak, amely hosszú távon több turistát vonz, valamint tartós és pozitív örökséget hagy maga után az infrastruktúra, az építészet és a sportban való részvétel terén. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy az az esemény megrendezése ezzel együtt kockázatokkal jár, pont mint bármilyen más óriásberuházás, amely esetében a pontatlan pénzügyi előrejelzések és a szervezési hibák megbosszulják magukat.
Az Oeconomus elemzője szerint „a 2024-es olimpiát megelőző időszakban egyre többen vélték úgy, hogy a rendezés nagyobb kockázatot jelent, mint a várható haszon. Ezeket a félelmeket írhatja felül a pénzügyi fenntarthatósági elvek előtérbe kerülése az olimpiák szervezése során”. Az új szempont pedig jelentősen megnövelte az olimpia rendezése iránt érdeklődő városok számát.
Biztosan megtérülő lesz a párizsi olimpia
Érdemes kiemelni, hogy Párizs 9 milliárd euróra növelte az esemény költségvetését, amely összeg mintegy 2 milliárd euróval haladja meg a 2019-es, előzetes terveket. Az S&P Global Ratings elemzése és az Olimpiai Bizottság közleménye alapján a kiadások viszonylag egyenletesen oszlanak meg a működési költségek és az új infrastruktúra között. Ha a végösszeg nem változik, Párizs adhat otthont évtizedek óta a legolcsóbb nyári játékoknak.
És ahogy arra Németh Viktória rávilágított, a párizsi olimpiai és paralimpiai játékok megszervezésében kiemelt szerepe van a magánfinanszírozásnak. A szervezés költségvetése jelentős részben innen származik, nevezetesen a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól, a partnervállalatoktól, a játékok jegyirodájától és az engedélyezéstől.
A költségvetés fedezi az esemény tervezésének, szervezésének és lebonyolításának minden aspektusát, beleértve a helyiségek bérlését, a létesítmények előkészítését és üzemeltetését, a versenyek megszervezését, a küldöttségek fogadását, a sportolók elszállásolását és szállítását, a versenyhelyszínek biztonságának biztosítását, valamint a nyitó- és záróünnepségek megtartását.
Az Oeconomus elemzésében külön kiemelte, hogy bár a játékok más francia városok, köztük Lyon, Marseille és Nizza stadionjaiban is zajlanak majd, Párizs így is 4,5 milliárd dollárt költött infrastruktúrára, például 1,6 milliárd dollárt az olimpiai falura, amelynek ára legalább egyharmaddal több, mint az eredetileg tervezett. A magánfinanszírozás, – a szponzorok és a televíziós közvetítési bevételek – kiemelt szerepét pedig az 1984-es Los Angeles-i ötkarikás játékok már megmutatták.
Az esemény szervezéséből származó hatás körülbelül 3,2–4,6, az építési hatás 2,1–3 milliárd euró, míg a turisztikai hozzájárulás pedig a legoptimistább forgatókönyvek szerint 3,56 milliárd euró lehet. A játékok 7 milliárd eurós magánfinanszírozásának nagy része a médiajogokból, a szponzorálásból és a jegyértékesítésből származik, de az infrastrukturális projektekbe történő magánberuházásokból is ered, és magában foglalja a NOB 1,7 milliárd dolláros hozzájárulását is.
A közfinanszírozás összege 3 milliárd euró, és főként olyan projektekre terjed ki, amelyek a helyi közösségek hosszú távú szükségleteit elégítik ki.
„A szakmai vita lényege, amely az olimpia veszteségességéről szól, abban fogható meg, hogy az olimpiával kapcsolatban kiépült infrastruktúrát a rendező város milyen mértékben tudja hasznosítani a jövőben. Azokat az ötkarikás játékokat tekintjük veszteségesnek, ahol az esemény után nem sikerült újabb sportrendezvényeket hozni a megépült létesítményekbe. Ennek a kudarcnak a példája az athéni olimpia is” – összegezte az Indexnek Németh Viktória.
Az Oeconomus elemzője szerint a párizsi olimpia gazdaságösztönző hatása olyannyira kézzelfogható, hogy az előzetes becslések mindenképpen nettó megtérüléssel számolnak. Az elemzők szerint a 2024-es olimpia mindenképpen megtérülő és hosszú távú pozitív hatásokkal rendelkező esemény lesz. A kérdés a Párizs környéki régió számára az ösztönző impulzus mértéke.
A párizsi olimpia állami kiadásai nagyságrendileg megegyeznek az olimpia megrendezésével kapcsolatos adó- és járulékbevételekkel. Ugyanakkor a gazdaságélénkítő hatások miatt lényegesen magasabb bevételt generálhatnak a francia gazdaság számára.
A fenntartható pénzügyi irányelveket mutatja, hogy a párizsi költségvetés jelentősen elmarad a 3 évvel korábbi, Covid-válság idején megrendezett tokiói játékokétól, ami 12 milliárd euróba került.
Ahogy azt korábban is említettük, az új, pénzügyi fenntarthatósági szempont jelentősen megnövelte az olimpia rendezése iránt érdeklődő városok számát, míg a 2024-es játékoknak két pályázója volt, addig a 2036-os olimpiára eddig hivatalosan négy pályázat érkezett be, amelyeken felül további 10 város, köztük Budapest is érdeklődik a szervezési jog elnyerése iránt.
Megalázzák az orosz dzsúdósokat, inkább nem is indulnak az Olimpián
(Index nyomán Szent Korona Rádió)