Egy régészeti feltárás az Arab-öböl egyik legkorábbi keresztény építményét hozta felszínre és fényt derített egy rég elfeledett keresztény közösségre, amely az iszlám széles körű, a hetedik század elején történt felvétele előtt virágzott a térségben. A leletek a Keleti Egyház, más néven nesztoriánus egyház első fizikai bizonyítékai Bahreinben – számolt be róla a christianpost.com oldal.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Mint írták, az angliai Exeteri Egyetem és a Bahreini Kulturális és Régiségügyi Hatóság kutatói találták meg az építményt, amely feltehetően a püspök rezidenciája lehetett. A leletek illetve a radiokarbonos kormeghatározás alapján kijelenthető, hogy a palota valamikor a IV. század közepe és a VIII. század közepe között állhatott – jelentette be honlapján az egyetem.
Az épületet egy domb alatt találták meg egy falusi temetőben, Samahijban.
Az Exeteri Egyetem professzora, Timothy Insoll, aki az ásatás társvezetője volt, az építményt egy tágas, nyolc helyiségből álló épületként írta le, amely egy több tűzhelyes konyhát, egy étkezőhelyiséget, feltehetően egy dolgozószobát, illetve három lakóhelyiséget foglalt magában.
„Ez az első fizikai bizonyíték, amelyet a bahreini nesztoriánus egyházról találtunk. Lenyűgöző betekintést nyújt abba, hogyan éltek, dolgoztak és imádkoztak az emberek”
– nyilatkozta Insoll.
A számos keresztény szimbólum és lelet, például gipszkeresztek és olyan korai keresztény jelképek, mint a krisztogram (Krisztus-monogram) és a gipszbe karcolt hal jelenléte tovább erősíti a hely lakóinak keresztény identitását.
A leletek között találhatók textíliák, amelyeket valószínűleg az istentiszteletekhez használtak, valamint orsófonatok és rézből készült tűk is, mindez arra utal, hogy a területen textilkészítés folyt. Az ásatás során egy tucatnyi, a Szászánida Birodalomból származó rézpénz is előkerültek, ami egy gazdaságilag virágzó közösségre utal – a beszámoló szerint.
A lelőhely ásatását, amely 2019-ben kezdődött és 2023-ban fejeződött be, a helyi hagyományok motiválták.
„A temetőben egy romos mecset/szentély alatt volt egy halom, amelyről a helybeliek azt tartották, valami fontosat tartalmaz”
– idézte Insollt a Daily Mail.
A kutatók azt tervezik, hogy folytatják munkájukat a helyszínen, és a tervek szerint 2025-ben múzeumot nyitnak, hogy megőrizzék és kiállítsák ezeket a leletek.
Ellopták a több ezer éves kardot, ami a híres Roland lovagé, előtte pedig egy angyalé volt
Különleges régészeti leletet találtak az egykori visegrádi királyi palota feltárásánál
(Vasarnap.hu nyomán Szent Korona Rádió)
