Szalay-Bobrovniczky Kristóf hatásköre jelentősen megnőtt a hadsereg irányítása terén a hétfőn életbe lépett kormányrendelet értelmében. Ha a hadügynek megfelelő vezetője van, az ilyen módosítások üdvözlendők lehetnek. Emellett az is felvethető, hogy a háborús veszély növekedése indokolhatja a döntéshozatal centralizálását és egyszerűsítését.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Július 1-én lépett hatályba az a kormányrendelet, amelyik a honvédség jogállását határozza meg. A rendelet értelmében Szalay-Bobrovniczky Kristóf gyakorlatilag mindenféle ellenőrző szerv nélkül hozhat döntéseket a hadsereggel kapcsolatban. Ez eddig az Országgyűlés hatásköre volt, kétharmados többség kellett az ilyen döntések meghozatalához – ami 2010 óta megvan a Fidesz-kormánynak.
A honvédelmi kérdésekben viszont szükség volt a parlamentre és a szakbizottságra is. Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el azt az alaptörvény-módosítást, amely megtiltotta a honvédség állományában levőknek a szakszervezeti tagságot, valamint a Honvédszakszervezetet átalakította Honvédelmi Érdekképviseleti Szervezetté – amely kedden lépett egyességre a Honvédelmi Minisztériummal.
A rendelet hatálybalépésével a kormány, konkrétabban a miniszter dönt a katonai állománnyal és a munkafeltételeikkel kapcsolatban. A rendeletben például az áll, hogy a honvéd a
katonai rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat, nem állíthat elő, nem terjeszthet, nem tehet közzé, nem jelentethet meg és nem hozhat nyilvánosságra a katonai rendet és fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket, ilyen tartalmú kiadványt, plakátot, hirdetményt, emblémát, más szöveges vagy képi adatot.
Emellett Szalay-Bobrovniczky Kristóf tényleges indoklás nélkül küldhet el bárkit a katonaságtól. A kormányrendelet értelmében már büntetett előélettel is beléphet valaki a katonaságba, ha a honvédelmi miniszter méltányossági alapon engedélyezi.
A tartalékos vagy a szolgálaton kívüli honvédeknek is szigorúbb, de mégsem egyértelmű szabályok szerinti magatartást kell tanúsítaniuk, amelyet a kormányrendelet csak a „katonai szolgálattal kapcsolatos erkölcsi elvárásokkal” magyaráz. Emellett miniszteri engedély kell ahhoz is, hogy az 55 évet betöltött személyeket tiszti vagy altiszti állományban továbbfoglalkoztassák.
Nagyinterjú: Békevágy és katonai fejlesztések az orosz-ukrán konfliktus árnyékában
(Index nyomán Szent Korona Rádió)