Az AfD befekszik Le Pennek: Kizárták az EP-képviselőcsoportjukból a saját listavezetőjüket

Az Európai Parlamentbe beválasztott AfD-s EP-képviselők alakuló ülésükön elfogadták azt az indítványt, melynek értelmében Maximilian Krah listavezető nem lesz a párt európai parlamenti delegációjának része. Az indítványt nyolc igennel, négy nemmel, három tartózkodás mellett fogadták el.

Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is

A kizárás ellenére Krah megkapja a mandátumát. A listavezető körül két botrány is kitört az EP-választási kampány során. Előbb egyik asszisztenséről derült ki, hogy Kínának kémkedett, később Krah egy lapinterjúban azt merte mondani, hogy nem minden SS-tag volt bűnös. Emiatt az AfD-t EP-frakciója, az Identitás és Demokrácia (ID) kizárta, így az AfD képviselői frakción kívüliek lettek.

Az igennel szavazó képviselők éppen azzal indokolták Krah kizárását, hogy a Marine Le Pen francia Nemzeti Tömörülésének győzelme következtében megerősödött ID-frakcióval újra tárgyalásokat kezdeményeznének a csatlakozásról, és ebben a „botrányokba keveredett” Krah akadályozná őket.

Ich wünsche meinen neu gewählten Abgeordnetenkollegen viel Erfolg bei ihrem Versuch, ohne mich wieder in die ID-Gruppe einzutreten. Ich halte diesen Weg für falsch und ein verheerendes Signal an unsere Wähler, besonders an unsere jungen Wähler. #AfD

pic.twitter.com/jGSALTp3wt

— Dr. Maximilian Krah MdEP (@KrahMax) June 10, 2024

Az AfD EP-képviseletének új vezetője René Aust, a türingiai parlament tagja lesz, aki az EP-lista harmadik helyezettje volt. A lista második helyezettje, Petr Bystron a kampány idején szintén botrányba keveredett: azzal vádolták, hogy Moszkvából fogadott el pénzeket orosz propaganda terjesztésére.

A részletes németországi eredményeket nézve egyébként az AfD a sima első helyet szerezte meg az EP-választáson a volt Kelet-Németország (NDK) területén.

A párt az „új tartományokban” 29,2 százalékon végzett, míg az országos győztes, a CDU/CSU csak 20,6 százalékot ért el. Harmadik helyre futott be 13,8 százalékkal a csak januárban alapított Sahra Wagenknecht Szövetsége (BSW), amely a radikális baloldali Baloldalból (Die Linke) vált ki. A volt NDK területén egykor nagyon erős, posztszocialista Die Linke 5,2 százalékos eredménnyel most csak hatodik lett a keleti tartományokban.

A kormánykoalíció pártjai szinte láthatatlanokká váltak keleten: Olaf Scholz kancellár SPD-je 9,5 százalékot, a Zöldek 6 százalékot, az FDP 2,5 százalékot szerzett.

Tino Chrupalla AfD-társelnök „történelminek” nevezte a kelet-németországi eredményeket. Ősszel három keletnémet tartományban, Szászországban, Türingiában és Brandenburgban választások lesznek, mindháromban az AfD győzelme várható.

Érdemes összevetni a keletnémet eredményeket az 1989-ben Nyugat-Németországnak is nevezett ország tartományainak számaival. Ezekben a tartományokban az AfD összesítve csak negyedik lett, az SPD és a Zöldek is megelőzte őket. A BSW itt mindössze 4,3 százalékot ért el, írja a Tagesschau nyomán Portfólió.