Idén is megtartják az Élet menetét Budapesten. A “holokauszt áldozataira” emlékező menet 15 órakor indul a Dohány utcai zsinagóga elől a Keleti pályaudvarhoz. A 80 évvel ezelőtti történésekről mai napig milliókból emlékeznek. Mindeközben a zsidók által elkövetett szentföldi népirtásról pedig szó sem eshet nyilvános rendezvényen hazánkban.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának elnöke ismertette: a program a Dohány utcai zsinagóga előtt a holokauszt 80. évfordulója alkalmából elhelyezett emléktábla avatásával kezdődik. Elmondta:
a Keleti pályaudvarra tartó menet élén közel száz holokauszttúlélő halad majd elektromos autókkal.
Jelezte, az idén 20. alkalommal megrendezett Élet menetén megemlékeznek majd a tavaly október 7-i “terrortámadás” áldozatairól is.
Megjegyezte: a kettős évforduló alkalmából emlékplakett is készült. (Tehát immár két holokausztjuk is van, mi sem bizonyíthatja ékesebben egyedülálló mivoltukat – a szerk.)
A Keleti pályaudvarról még aznap este az alapítvány szervezésében 500 fiatal utazik vonattal Lengyelországba a nemzetközi Élet menetére, és a magyarországi programon részt vevő holokauszt-túlélők közül 21 a fiatalokkal tart – mondta Gordon Gábor.
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára arról beszélt:
a kormány tisztában van az akkori kormányzat bűnével és a jelenkori felelősségével. Ezért is támogatja különösen a Holokauszt 80 emlékév programjait.
Hangsúlyozta: az Élet menete azt üzeni, hogy az emlékezés fontos, és “a holokauszt borzalmaira emlékezve összefacsarodik az ember szíve, mégis ünnepelni és élni kell az életet”.
Michel Gourary, a Nemzetközi Élet Menete Szervezet igazgatója arról beszélt: a nemzetközi Élet menetén, az Auschwitz és Birkenau közötti úton 36 év alatt több mint 300 ezer emlékező sétált végig. Azt is mondta: a nemzetközi szervezet legfőbb célja a fiatalok, elsősorban a nem zsidó fiatalok “oktatása és nevelése”. Közölte azt is, az idei nemzetközi meneten 3200 diák vesz részt szerte a világból.
Michel Gourary kiemelte: a “magyar” alapítvány a legaktívabb társzervezetük, és megköszönte a munkájukat, valamint köszönetet mondott a magyar kormánynak is a támogatásért.
Kardos Péter főrabbi kiemelte: az Élet menete teljesíti a Tórában szereplő isteni parancsolatot: Ne felejts! Isten előírja az emlékezést, és aki nem teljesíti ezt, az újra és újra átéli a történelem borzalmait.
Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) elnöke elmondta:
a közalapítvány a kormány által a Holokauszt 80 emlékév programjaira megítélt egymilliárd forintból támogatja a három Magyarországon bejegyzett zsidó egyház és tovább 27 civil szervezet programjait az ország minden pontján.
Mosóczi László, a MÁV-Start vezérigazgatója is hamut hintett a fejére:
a MÁV történetének van néhány sötét fejezete, és ezek közül is a legsötétebb, amikor 1944 tavaszán és nyarán közel 150 szerelvény mintegy félmillió honfitársunkat szállította haláltáborokba. Ez a magyar vasút legnagyobb fájdalma.
Hozzátette: a fájdalmat nem csökkenti, de a képet árnyalja, hogy a MÁV a háborús években elveszítette szuverenitását. Megjegyezte: ebben az időszakban is voltak becsületes vasutasok, akik igyekeztek szabotálni a transzporoktat. Még ha nem is jártak sikerrel, mégis példaképekké váltak – mondta.
A vasárnapi programon a tervek szerint beszédet mond mások mellett Baruch Adler, a Nemzetközi Élet Menete Szervezet ügyvezető igazgatója, Ifat Ovadia Luski, a Zsidó Nemzeti Alap elnöke és Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete.
Holokauszt és tömegközlekedés – Egy villamosvonal miatt fizet Amszterdam
(Kuruc.info nyomán Szent Korona Rádió)