Robbanhat a Balkán puskaporos hordója – Koszovó csatlakozhat az EU-hoz

Az Európa Tanács megszavazta Koszovó csatlakozását a közösséghez. A strasbourgi szervezet ezzel 47 tagra bővül. Szerbia a szégyen napjának nevezte április 16-át, amikor a tanács megszavazta a csatlakozást. A Nyugat-Balkán puskaporos hordója a robbanás határán.

Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is

A szerb külügyminiszter szégyennek, a koszovói köztársasági elnök győzelemnek tartja Koszovó csatlakozásának támogatását az Európa Tanácshoz.

„A szégyen napja a kedd, amikor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése megszavazta azt jelentést, amely Koszovó Európa Tanácsba történő felvételéről szól” – hangsúlyozta Ivica Dacic szerb külügyminiszter a voksolást követően kiadott közleményében. Vjosa Osmani koszovói köztársasági elnök úgy fogalmazott: „Végre meghallották az európaiak hangját.” A Nyugat-Balkán puskaporos hordója a robbanás határán.

A Koszovó felvételét támogató jelentést a jelen lévő 171 képviselő közül 131 támogatta, 29 ellene szavazott, 11 pedig tartózkodott.

A szerb diplomácia vezetője szerint a történelem során először fordul elő, hogy arra tesznek javaslatot, felvegyenek-e „valamit, ami nem is állam”, emellett pedig nem is teljesíti a felvételi követelményeket az emberi és szabadságjogok terén.

“Ellenkezőleg, már tizenegy éve megtagadja, hogy létrehozza a koszovói szerb önkormányzatok közösségét, ami a nemzetközi kötelezettségük, és a szerb nép ellen terrorpolitikát és etnikai tisztogatást folytat”

– idézte a külügyminisztérium közleményét a szerbiai közszolgálati televízió.

A szerb külügyminiszter szerint a döntést a nemzetközi nagyhatalmak nyomására hozták meg, ezzel azonban magának az Európa Tanácsnak és a nemzetközi jogrendnek az alapjait ásták alá.

“A területi egység milyen elvéről fognak a jövőben beszélni, ha éppen most sértették meg Szerbia területi egységét”

– tette fel a kérdést. Hozzátette: Szerbia minden erejével folytatja a harcot, hogy május 16-án a miniszterek tanácsa ne hagyja jóvá ezt a döntést.

“Meglátjuk mennyit ér a nemzetközi közösség ígérete, amelyet Aleksandar Vucic elnöknek tettek, hogy Koszovót mindaddig nem fogják felvenni az Európa Tanácsba, amíg nem hozza létre a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. Vagy kiderül, hogy ez is hazugság volt”

– fogalmazott Ivica Dacic.

Vjosa Osmani koszovói köztársasági elnök szerint viszont az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében most végre „meghallották az európaiak hangját”, és most már csak egyetlen lépés van hátra a szervezetbe történő belépéshez. A koszovói államfő az X-en (korábbi nevén Twitter) megköszönte mindazok támogatását, akik Koszovó felvételére szavaztak, és akik folyamatosan támogatják a koszovói népet.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki egyoldalúan a függetlenségét, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. A túlnyomórészt albánok lakta egykori dél-szerbiai tartomány függetlenségét több mint száz ország ismerte el eddig. A kétoldalú kapcsolatok rendezése mindkettejük esetében az európai integráció alapfeltétele. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó egyeztetés brüsszeli közvetítéssel, ám előrelépést a fontos kérdésekben nem tudtak elérni.

Mi a fene zajlik Koszovóban? Paradox módon a Nyugat elkezdte a szerbeket támogatni, büntetni az albánokat

(VilágGazdaság nyomán Szent Korona Rádió)