Radikális törvényt fogadott el a brit alsóház: a képviselők úgy tiltották be lényegében a dohányzást, hogy ők maguk vidáman füstölhessenek életük végéig, de a gyerekeik már ne.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A törvény konkrétan azt mondja ki, hogy a 2009. január elseje után született britek már ne vásárolhassanak semmiféle dohányterméket. Nem 18 vagy 21 éves korukig, hanem életük végéig, soha többé senki. A jogszabály, aminek a törvényerőre emelkedéséhez még a felsőháznak is meg kell szavaznia azt, ugyanakkor nem rendel el azonnali, teljes betiltást. Vagyis aki 2009 előtt született, az továbbra is szabad ember módjára döntheti el, hogy pipázik, szivarozik, vagy cigarettázik.
Az nem meglepetés, hogy a baloldali Munkáspárt ellenzékből is támogatta a konzervatív kormány ezen előterjesztését, az annál inkább, hogy mindezt a szabad személyes döntést valósággal fetisizáló toryk vezették elő. Rishi Sunak miniszterelnök érezte is, hogy ez nem lesz könnyű menet, ezért a lázadástól tartva nem rendelt el kötelező szavazást, hanem a konzervatív képviselők lelkiismeretére bízta a dolgot. Bölcsen tette, hiszen a javaslat végül úgy ment át 383 igen és 67 nem szavazattal, hogy a 67 ellenzőből 57 volt a kormánypárt képviselője, miközben 178 tory szavazott igennel. Vagyis több ellenzéki szavazott igennel a kormány javaslatára, mint kormánypárti. Nemmel szavazott például Kemi Badenoch gazdasági miniszter és Jonathan Gullis, a Konzervatív Párt elnökhelyettese is. 106 tory képviselő nem szavazott, döntő részük tiltakozásból, köztük Penny Mordaunt házelnök sem.
A javaslatot ellenző toryk – köztük Liz Truss volt miniszterelnök és külügyminiszter és Boris Johnson – azzal érveltek, hogy a fiatalok megfosztása a döntési szabadságtól infantilizálja a társadalmat, többük szerint pedig a törvény előtti egyenlőség elvét sérti, hogy aki 2009 előtt született, az szabadon dohányozhat tovább. Jake Berry, a tory párt korábbi elnöke arról beszélt, hogy olyan szabad társdalomban szeretne élni, ahol szabadon van joga jó és rossz döntéseket is hozni, és hogy jobban fél attól, hogy a brit kormányok rászoknak arra, hogy megmondják az embereknek, hogy mit csináljanak, mint attól, hogy az emberek rászoknak a nikotinra. Victoria Atkins egészségügyi miniszter erre azzal vágott vissza, hogy megérti az ilyen típusú ellenérzéséket, de a nikotin szerinte „elveszi az emberektől a döntés szabadságát”, majd egy olyan felmérésre hivatkozott, ami szerint a brit dohányosok háromnegyede azt mondta, hogy ha visszaforgathatná az idő kerekét, akkor nem kezdene el dohányozni.
A Munkáspárt világossá tette, hogy ha az első körben megszavazott törvényjavaslat a következő választásig nem emelkedne még jogerőre, ők egész biztosan bevezetik azt, méghozzá azért, hogy a fiatalok „még kisebb eséllyel dohányozhassanak, mint hogy a torykra szavazzanak.”
Ha életbe lép, a brit lesz az egyik legszigorúbb dohányzásellenes törvény a világon. Új-Zéland korábbi balos kormánya fogadott el nemrég hasonlót, de az őket leváltó új kormány azonnal eltörölte azt.
Nagy-Britanniában a dohányzás okozza a legtöbb elkerülhető halálesetet évente, durván 80 ezret és a masszív dohányosok kétharmada hal bele végül a függőség valamelyik következményébe.
A tradicionális hozzáállás az, hogy bármi élvezeti cikk fogyasztható, ami valóban szabad döntésen alapul: amennyiben függőségről beszélünk, az valóban káros szellemileg is, amennyiben egy rítusként megélt alkalomszerű pipázásról, akkor azzal semmi gond nincs. Viszont az tény és való, hogy a cigaretta is háborús szükségtermék, az első világháborúban fejlesztették ki a katonák számára, ahol nem volt idő hosszan pipázgatni, vagy szivarozni.
(Index nyomán Szent Korona Rádió)
