Izrael szövetségeseket keres egy Irán-ellenes „kis NATO” felépítéséhez a Közel-Keleten, ezért késik az Irán elleni támadásuk. Az USA kihátrált Izrael mögül, de mások is vonakodnak a közel-keleti háború kirobbantásában részt venni.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
„Regionális koalíciót építünk, és olyan árat fogunk követelni, ahogyan és abban az időben, ahogyan nekünk megfelel” – mondta Benny Gantz hadikabinet-miniszter a szombatról vasárnapra virradó éjszaka történt iráni válaszreakció nyomán. Izrael ezért szövetségeseket keres a térség legelkeseredettebb ellensége – az ajatollahok rezsimje – elleni küzdelemhez, és bevonja a Fehér Házat egy kiterjesztett háborúba a térségben, egyfajta „mini-NATO-t” építve a Közel-Keleten, amelynek már neve is van: Közel-Kelet Légvédelem (MEAD). Gantz kifejtette, hogy Izraelnek meg kell erősítenie egy regionális légvédelmi szövetséget, hogy megvédje tagjait Irántól.
A Wall Street Journal múlt vasárnapi cikke szerint az Egyesült Államok az év elején megbeszéléseket szervezett Sharm el Sheikhben az iráni rakéták és drónok közel-keleti fenyegetéseinek ellensúlyozására, Szaúd-Arábia, Katar és Egyiptom képviselőinek részvételével. Egyesült Államok, Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Jordánia országokkal szeretnének együttműködni. Ez lenne az Ábrahám-megállapodás katonai változata , amelyet 2020-ban Izrael írt alá néhány arab állammal, bár Katar és Szaúd-Arábia nem írta alá azokat, és nincsenek hivatalos kapcsolatai Tel-Avivval. Gallant még nem kommentálta az ezekkel az országokkal való koordinációt, amint arról a Times of Israel beszámolt.
Gantzot visszhangzó izraeli védelmi miniszter, Yoav Gallant kijelentette: „Lehetőségünk van stratégiai szövetség létrehozására Irán súlyos fenyegetése ellen.” A zsidó állam elemzői szerint vasárnap avatták volna fel az Egyesült Államok által támogatott új regionális légvédelmi szövetséget.
Nem véletlen, hogy a Haaretz izraeli média a vasárnap esti teheráni támadás kapcsán közölte, hogy „a felderítések, lehallgatások többsége amerikai, brit és jordániai volt, nem pedig izraeli”. Ezért nem meglepő, hogy Gallant miniszter dicsérte az Izraeli Védelmi Erőket (IDF) és „partnereinket”.
Az iráni támadás ellen három NATO-ország – USA, Nagy-Britannia és Franciaország – mellett egy arab ország, Jordánia is beavatkozott az iráni támadás ellen, amelynek közvéleménye rendületlenül a palesztinok mellett és Izraellel szemben áll. Maga az Egyesült Államok bevonta volna Ammant az Irán elleni regionális szövetségbe, köszönhetően annak, hogy erős befolyást gyakorol a Palesztinával határos arab államra.
Úgy tűnik azonban, hogy maga az Egyesült Államok nem hajlandó támogatni a térségben zajló eszkalációt , amit Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nyilván keres: „November óta az Egyesült Államok fokozatosan arra a következtetésre jutott, hogy nemcsak Benjamin Netanjahu miniszterelnök szándékosan. nyílt konfrontációért küzd Joe Biden elnökkel Gázában, de ki akarja terjeszteni a háborút és regionálissá kívánja tenni azt” – írja a Haaretz.
A Gallant által áhított regionális szövetség pedig éppen erre a célra működhetne, nem pedig védelmi célokra, ahogy azt bejelentették, de Washington különböző okok miatt nem hajlandó Tel-Avivot követni a közel-keleti porhordó felrobbantásakor, a közelgő amerikai választások miatt is. A Quinnipiac közvélemény-kutatása szerint három héttel a Hamász támadása után az amerikaiak túlnyomó 84%-a aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok közvetlenül bekapcsolódhat egy közel-keleti konfliktusba.
Az USA ezért is rávette Netanjahut, hogy ne reagáljon tovább Teherán ellentámadására: Netanjahu és Biden vasárnapi telefonbeszélgetésében világossá tette, hogy az USA nem vesz részt az Irán elleni izraeli ellentámadásban . Az amerikai kormány egyik magas rangú tisztviselője jelentette ezt a CNN-nek. Az Egyesült Államok nélkül nem talál támogatást a zsidó állam azon terve, hogy az újonnan megalakult regionális légvédelmi szövetség előnyeit kihasználva a közel-keleti konfliktust kiszélesítse, hiszen maga a szövetség Washington támogatását igényli.
De nem csak ennyi: izraeli források szerint bár az „arab szövetségesek”, köztük Jordánia és Szaúd-Arábia, a Biden által felépített regionális koalíció mellett beavatkoztak Irán ellen, ők sem biztos, hogy hajlandóak átengedni légterüket Izraelnek, ha Tel-Aviv offenzívát indít Teherán ellen. Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság is sürgette Izraelt, hogy ne lépjen fel Irán ellen. Teherán a maga részéről már közvetlenül a drónok és rakéták vasárnapi kilövése után közölte, hogy nem hajt végre további műveleteket, ha Izrael nem válaszol. Az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke, Mohammad Bagheri kijelentette, hogy az egyik éjszaka Izrael ellen végrehajtott hadművelet „minden célját elérte”, hozzátéve, hogy az éjszakai támadás nem polgári vagy gazdasági érdekeket célzott, hanem katonai célokra összpontosított.
Röviden, minden érintett szereplő és Tel-Aviv európai szövetségesei el akarják kerülni a szélesebb körű háborút a Közel-Keleten. Ha tehát Izrael úgy döntene, hogy válaszol a múlt vasárnapi iráni hadműveletre, akkor nagy valószínűséggel elszigetelődik, és ezzel egyidejűleg Netanjahu azt látná, hogy nem sikerül az Egyesült Államokat egy Irán elleni háborúba rángatnia, A gázai háború „stratégiai diadalmenetében” szerzett kudarcokat még tovább súlyosbítaná. Haaretz szerint ez „nem fog megtörténni”. A Közel-Kelet „új NATO” ezért egyelőre óvatos, és úgy tűnik, nem akarja támogatni a Likud vezetőjének azt a stratégiáját, hogy veszélyes, kiterjedt háborút indítson a térségben.
(lindipendente.online nyomán Szent Korona Rádió)
Izrael szintet lépett: lebombázta Irán damaszkuszi nagykövetségét
Irán támadást indított Izrael ellen! – „Lyukas” volt a vaskupola? (Frissítve)