Áldás és átok egyben? Mi inkább átoknak neveznénk a mesterséges intelligenciát, főleg, hogy miután akárkiről és akármiről képes bármilyen hamis tartalmat létrehozni, annak igen súlyos következményei lehetnek, főleg egy választásnál. Az Európai Bizottság igencsak aggódik.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Érvénytelen hivatkozások, japán nyelvű YouTube-videók és pontatlan információk a leggyakoribb hibák, amiket a mesterséges intelligencia-alapú chatbotok prezentálnak a felhasználóknak az európai parlamenti választásról – állítja egy nemrég megjelent elemzés.
Június 6-a és 9-e között tartják az európai parlamenti választásokat, ami az első olyan EP-választás lesz, amikor a meghamisított képek és videók mellett a mesterséges intelligenciával (MI) által előállított tartalmak is gondot okozhatnak a kampányidőszak alatt.
Utóbbi miatt az Európai Bizottság is aggódik, ezért még márciusban arra szólította fel az MI-alapú chatbotokat fejlesztő nagyvállalatokat – Google, Microsoft és a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI –, hogy fejtsék ki, hogyan limitálják az MI-t használó eszközeikhez kapcsolódó potenciális kockázatokat az EP-választások kapcsán.
Ezzel párhuzamosan egy berlini székhelyű civil szervezet, a Democracy Reporting International készített egy elemzést, amelyben a négy legtöbbet használt chatbotot vizsgálta, hogy mennyire pontosak az ezekkel az eszközökkel előállított tartalmak információi az EP-választásról.
A kutatás, amit a Politico szemlézett, arra a következtetésre jutott, hogy
A CHATBOTOK UGYAN POLITIKAILAG SEMLEGES ÁLLÁSPONTOT KÖVETTEK, AZONBAN NAGYON SOK ESETBEN PONTATLAN INFORMÁCIÓKAT ADTAK.
A leggyakoribb hiba a pontatlan információ volt, például a választás dátumáról vagy a szavazás módjáról, de ezenkívül a felhasználóknak sok esetben irreleváns adatokat vagy hibás linkeket ajánlottak további tájékozódáshoz – például japán nyelvű YouTube-videókat. A berlini civil szervezet társalapítója és ügyvezető igazgatója a Politicónak arról beszélt, az nem lepte meg őket, hogy a chatbotok sok esetben rossz információkat közöltek:
mesterséges intelligencia gyakran talál ki „tényeket” a válaszadásai során.
A kutatók még március közepén tették fel ugyanazt a 10 kérdést 10 különböző nyelven a chatbotoknak. Elemzésük szerint a legpontosabbnak a ChatGPT legújabb, fizetős verziója, a 4.5 bizonyult, míg a legrosszabbul a Google Geminije teljesített. Ezzel kapcsolatban a Google szóvivője a lapnak arról beszélt, a kutatás pillanatában még nem minden korlátozást vezettek be, de folyamatosan próbálják javítani a Gemini teljesítményét.
Ugyanúgy további fejlesztéseket ígért a Microsoft is, aminek a célja, hogy ilyen kérdések esetén az MI-jük a hivatalos szervek oldalára terelje tovább a felhasználókat.
Egyébként nem kizárólag az Európai Unióban tartanak attól, hogy a mesterséges intelligencia veszélyt jelenthet a választásokra: idén az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Indiában is fontos választásokra kerül sor, és az egyre élethűbb videó- és hangfelvételeket előállító MI használatával akár befolyásolni is lehet a választókat, amennyiben nem tűnik fel nekik az álhír.
Éljen a technokrácia: Műtét közben gyilkolhatott a sebészrobot
(Index nyomán Szent Korona Rádió)
