Rengeteg olyan rejtett videojátékot találhatunk a Steam nevű online software áruházban, amik akár több százezer forintba is kerülhetnek, a statisztikák alapján azonban a vásárlásokat követően nem játszik velük senki. Az ezekért a játékokért kifizetett összegek általában a közzétételük után egyszerre, vagy periodikusan érkeznek. A fejlesztőknek nincs múltjuk, a szoftvereik pedig használhatatlanok és értéktelenek – hívja fel a figyelmet a Leet.hu.
A Steam ingyenes játékszekciója nagyon becsapós! Sokan azt gondolnák, hogy a legelterjedtebb PC-s játékboltban csak le kell kattintani az INGYEN rubrikát, és voilá, meg is leltük az összeset. Az igazság ezzel szemben az, hogy pár ingyenes játékot valóban meg lehet így találni, de az csupán a felszín: a Steam rendszere a legtöbb ilyen címet nem jeleníti meg, ezért vagy nagy munka rájuk bukkanni, vagy közel lehetetlen.
Nincs különösebb ismeretem arról, hogy miért rejt el bizonyos játékokat a Steam, ahogyan arról sem, hogy miért csak a Gamalytic segítségével lehet őket megtalálni, de ami még ennél is sokkal érdekesebb, hogy a gyűjtőmunka során az ingyenes játékok mellett sok mást is találhat az árgus szemű játékos: irreálisan drága, 363.000 és 76.000 forintos játékok is léteznek – amiket szintén jól eldug a Steam/Valve, hogy még véletlenül se találjon rá olyasvalaki, aki nem célzottan keres (értsd.: pontosan beírja a játék nevét a keresőbe).
Az árak láttán az ember először azt gondolná, hogy biztosan valamiféle gyűjteményes kiadásokról, vagy full-full extrás csomagokról lehet szó, de ez messzebb talán nem is állhatna a valóságtól. Talán jobb, ha előbb inkább megmutatom:
- The Leverage Game – 999,98 dollár ~ 363.252 forintba kerül
- The Leverage Game Business Edition – szintén 999,98 dollárba, azaz 363.000 forintba kerül, pedig elvileg ez egy tartalmasabb kiadás kelljen legyen
- Ascent Free-Roaming VR Experience – 999 euróba ~ 394.000 forintba kóstál
- Hidden Post-Apocalyptic 3 Top-Down 3D – 194,9 eurós ~ 76.900 forintos árcímkét kapott
- Hidden Post-Apocalyptic 2 Top-Down 3D – pontosan ugyanennyiért
- Hidden World 3 Top-Down 3D – szintén ennyiért
- Hidden World Top-Down 3D – tűpontosan ugyanannyiba kerül, mint a többi Hidden-játék: 76.900 forintba
- The King’s Castle – 76.900 forint
- Monkey vs Dino – 76.900 forint
- Magic Pot&ter Battlegrounds – 76.900 forint
- Tanks Battle – 76.900 forint
- Save Giant Girl from monsters – 76.900 forint
- Virtual girl save virtual boy – 76.900 forint
- GTH 3033 – Grand Theft Hunter 3033 – 76.900 forint
és folytathatnám a felsorolást napestig, akkor sem érnék a végére, az elmúlt néhány évben több száz ilyen játék került fel rejtve a Steamre. Ha rákukkantunk tulajdonképpen bármelyikre, egyetlen közös dolgot fogunk azonnal kiszúrni anélkül, hogy játszanánk velük: hogy nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon rossz játékok. Persze előfordul olyan, hogy egy kezdő fejlesztő nagy reményekkel telve feltölti a játékát, majd várja a jellemzően sosem jövő beteljesülést, de ez több százas mennyiségben azért sem valószerű, mert a Steam eleve pénzt kér a platformon való megjelenésért is – tételenként 36.000 forintot. A tényleg nagyon kezdő próbálkozásoknak ott az itch.io, de semmiképp sem a Steam.
A másik furcsaság az árazásuk: egy kezdő fejlesztő palánta egy veterán tanácsa nélkül valóban beleeshet abba a hibába, hogy túlárazza a játékát annak reményében, hogy így alacsony eladásokkal is vissza tudja majd keresni, amit a Steamnek kifizetett – de ez sem túl jellemző. Sőt, sokan inkább olcsón kínálják a kreálmányaikat, hogy lehetőleg minél többen kipróbálják. A sok esetben gyanúsan ugyanarra a szintre belőtt magas ár valójában távol tartja még azokat is, akiket érdekelnének az ilyesmik.
Az is érdekes, hogy nagyon sok ilyen játékot egyetlen csapat készített, akik sem előtte, sem pedig utána nem jelentkeztek mással, de az is jellemző – például a Hidden-játékoknál, hogy több tucatot egyetlen stúdió nevével töltöttek fel. Az abszolút bajnok a Hede nevű formáció: 2017 óta összesen 136 ilyen szar játékot publikált a Steamen, ami azt jelenti, hogy évente legalább 19 címmel jelentkeznek. De pontosan ilyen a Hedével gyanúsan összefonódó (értsd.: ugyanaz a cég) Azerbaijan Technology, ami 2022 áprilisa óta – a Gamalytic szerint 14, a Steam adatai szerint 16 játékot adott ki átlagosan 38.400 és 76.900 forintos árakon. A megjelenéseket pedig egymáshoz meglehetősen közeli időpontokra tűzték, ami szintén nem túl életszerű:
De nem csak a furcsa játékok meglelésében jó barát a Gamalytic: ezekkel a 194,9€-s, 199€-s, 900€-s, 999€-s, és nem ritkán, de szolidabban 99€-s tételekért több százszor fizettek. Bár némelyik most akciós és pár ezer forintért meg lehet őket venni, de az eladási statisztikák szerint az akciós időszak alatt senki, azaz egyetlen ember sem adott pénzt ezekért. A legtöbb ilyen címért egyszerre, sokszor egyetlen, vagy pár nap, esetleg hét leforgása alatt fizettek – például itt a Hidden City Top-Down 3D, amit 125-en vásároltak meg 2023. október 3. és 10. között pontosan 76.900 forintos alapáron, azóta egyetlen egy darabot nem sikerült eladni belőle, hiába a csábító 90%-os árengedmény. A borsos ár ellenére játszani viszont senki sem ért rá vele: az átlagos játékidő mindössze háromnegyed óra volt. Hasonló a helyzet a Hidden Post-Apocalyptic 3 Top-Down 3D-vel, amit 2023. január 2-től egészen március 3-ig 493-an vettek meg szintén 76.900 forintos áron – átlagos játékidő 1,1 óra.
Külön érdekesség, hogy ezeken a játékokon a több százas eladások ellenére sincs sok értékelés.
Az ilyen játékok eladásában az egyetlen anomália, ha többször és egyszerre nagy számban kelnek el. Ekkor azt figyelhetjük meg, hogy van pár nap, amikor megugrik az eladás, aztán sokáig, akár hónapokig az ég világon semmi sem történik, aztán eljön ismét a fizetésnap, amikor egy-két, vagy három nap leforgása alatt megveszik néhányan, aztán hosszú ideig semmi, majd kezdődik minden elölről. Így pedig nem egy dinamikusan, de állandóan emelkedő, akciók miatt néha kiugró grafikont fogunk kapni, hanem egy tökéletes lépcsőt:
Mosoda? Micsoda?
A technológia fejlődésével a bűnszervezeteknek is újabb módszereket találtak a piszkos pénzek tisztára mosására, amire a videojáték tökéletes alanynak bizonyult. Persze valamiféle veszteséggel minden esetben számolni kell, de a pénz mozgását így gyakorlatilag tökéletesen elfedhetik. Pláne, hogy a játékeladásokat senki sem fogja ellenőrizni, amennyiben a platform szabályzatának megfelelően történik az adás-vétel – ami igazából csak a kriptovalutákat tiltja.
Mivel a Steamen nincs minőségbeli kritérium, az is bőven elég, ha egy játék elindul és lehet benne ide-oda kattintgatni. Ehhez a legjobb segítség az olyan játékfejlesztői eszközöket áruló piacterek lehetnek, mint például a Synty Store, ahol mindenféle előre legyártott 3D-s elemeket lehet összevásárolni – akár beállított formában. Ez nagyon hasznos lehet a kezdők számára, akik ezekkel az assetekkel gyakorolhatják a fejlesztés csínját-bínját, de egyúttal a bűnözőknek is kapóra jön.
A fent felsorolt játékokat egy gyakorlottabb Unreal Engine, vagy Unity felhasználó jóformán egyetlen nap alatt képes összerakni néhány tízezer forintnyi előre elkészített elemből, majd ad neki egy címet – például Hidden Dungeon Goblins Top-Down 3D, aztán jöhet a feltöltés a Steam a világon mindenhol és bárhol elérhető boltjába. Ezt követően csak az eladások útján történő pénzmozgást kell megoldani valahogy, de valószínűleg az indiai „botfarmok” korában ez sem okoz sok problémát. A vásárlásokba sajnos nem láthatunk bele, de gyanítom sok átfedésre bukkanhatnánk egyes Steam-profilok között, sőt, előfordulhat az is, hogy egynéhány könyvtárában csak ilyen játékokat találnánk.
Ha egy ilyesmi játék nagyon olcsó, azt nevezzük shovelware-nek: a fejlesztői botrányosan rossz játékkal csapdáznák be a játékosokat, akik egy része az alacsony összeg miatt végül nem él a pénzvisszatérítés lehetőségével. Hasonló volt a The Day Before is, csak azért többet kértek néhány száz forintnál, de még így is rengetegen bedőltek neki, és nem refundolták a vételárat. Ha viszont egy ilyen játék már irreálisan drága, akkor valószínűleg más célt szolgál, de minimum felkelti a gyanút, hogy valójában nem akarják eladni akárkinek, csak a kiválasztott felhasználóknak, akik olyan pénzzel fizetnek, amit a fejlesztő mögött álló szervezettől kaptak.
A legtöbb játékot egyszeri mosásra használják: ezeknek a megjelenésük után kilő az eladási mutatójuk, aztán ellaposodik = soha senki nem vesz belőlük többet, de fent láthattuk, hogy néhányat alkalomadtán újra felhasználnak: ezekből lesz a lépcsőzetes grafikon. A rendszer ebben az eladási szám lehet, ami néhány száz darabos plafonnál megáll – úgy pedig a bevételük is kísértetiesen hasonló lesz.
A Steam azért nem lép az ügyben, mert egyrészt nem tud: amennyiben minden jogszerűen történik a platformon, akkor tulajdonképpen nincs miért ágaskodni, nincs jogalapja a tiltásnak. Másrészt pedig – és ne legyenek illúzióink – a Valve is jól keres az üzleten: a tranzakciók után 30%-ot lecsíp magának a feltehetően piszkos pénzből, amit a másik oldalon patyolat tisztán vehet ki mindenki. Ezek a mosoda-játékok pedig voltaképp tökéletesen rejtve maradnak, hiszen nem reklámozza őket sem a kiadójuk, sem pedig a Steam, a kereséseknél elvétve jelennek csak meg, így aligha botlik bele egy átlagos játékos – vagyis megkárosítani gyanútlan felhasználókat valószínűleg (remélhetőleg) nem fognak velük. Ha mégis, akkor adott a refund, amennyiben pedig nem él vele az illető, akkor az a Steamnek és – legyen most – a Hedének és az összes hasonló mosodásoknak is borravaló.
Hogy pontosan mennyi pénzt mosnak át ezekkel a játékokkal, azt pontosan nem tudni – bár a Gamalyticnek erre vonatkozóan vannak számai, de azok körülbelüli becslés lévén aligha megbízhatók. Amit tudhatunk, hogy például a 2019-ben megjelent Ascent Free-Roaming VR Experience-t (amit az azóta nyomtalanul eltűnt Fury Games készített) 147 példányban fogyott 394.000 forintos áron, ami több, mint 57 millió forintot jelent, míg a fent említett 14-16 játékos Azerbaijan Technology összesen minimum 100 millió forintot mosott eddig tisztára.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Saját streamingszolgáltatót hoztak létre tévécsatornák lopott adásaiból a csalók
(Leet.hu nyomán Szent Korona Rádió)