Azerbajdzsán abszolút sikeres a revíziójában: 30 év készülés után, a kedvező geopolitikai helyzetet kihasználva visszafoglalta a Hegyi-Karabahot, de most teljes mértékben visszaállítják az eredeti határaikat. Az örmény kormány nyugati-Soros fordulatainak következménye, hogy nincs, aki megvédje őket. A Válaszcsapás műsorban részletesen is elemezve volt a konfliktus.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Örményországnak 4 határmenti falut kell átadnia Azerbajdzsánnak, és vissza kell térnie a szovjet korabeli határokhoz a béke érdekében, mondta Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, aki attól tart, hogy újabb véres konfliktusok várhatók a két ország között. Ezért az örmény kormány úgy döntött, kijelöli a visszaadásra szánt területeket. Ezek ugyan Azerbajdzsán nemzetközileg elismert területére esnek, de a Szovjetunió bukása óta Örményország ellenőrzése alatt állnak.
„A mi politikánk az, hogy meg kell akadályoznunk egy háborút, nem szabad hagynunk, hogy háború kezdődjön” – mondta Pasinján, aki attól tart, hogy a hétvégén újra megtámadhatják Örményországot, ha nem adják át a falvakat.
Örményország tavaly lemondott Hegyi-Karabahról, az azeriek szeptemberi támadása után 100 ezer örmény menekült el onnan. Ezután Orbán Viktor tavaly novemberben a Türk Tanács ülésén nyilvánosan gratulált Ilham Alijev azeri elnöknek a hadművelethez. Közben az örmények abban bíztak, hogy az azeriek kivonulnak arról a 215 négyzetkilométernyi területről, amit 2022-ben szálltak meg. Ezt az azeriek visszautasították, és további területeket jogosan követelnek.
(444 nyomán Szent Korona Rádió)
Hegyi-karabahi háború: a nyugati liberalizmus borította fel az egyensúlyt?
Hegyi-karabahi háború: a nyugati liberalizmus borította fel az egyensúlyt?