A szomszédok közötti viszony mindig rögös, főleg ha a kedves utcabeli a mi ablakunk alá telepített tyúkólban tartja a kakast, aki reggelente ébreszt, vagy a fája minden napsugarat elvesz a veteményeskertünktől. A Magyar Birtokvédelmi Szövetség szakjogásza összeszedte a legérdekesebb nézeteltéréseket, ahol a közös kerítésbe való áram belevezetése csak egy a sok közül.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Sokáig lehetne sorolgatni azokat a problémákat, amivel megkeseríthetik egymás életét a szomszédok. Dr. Nagy Csilla, a Magyar Birtokvédelmi Szövetség szakjogásza a Dívány megkeresésére most összeszedte, hogy mik a legfurcsább nézeteltérések, amik befutnak hozzájuk.
Mint mondta, egy család például egy nagyváros sűrűn beépített családi házas övezetében él több évtizede, ahol egyáltalán nem jellemző az állattartás, legfeljebb a kutya, macska. Az ő szomszédjuk néhány évvel ezelőtt költözött oda vidékről, és hozta magával kedvenc kakasát, és persze az ottani szokásait, életvitelét is. Azóta minden hajnali fél négykor a tollas jószág őrjítő kukorékolására ébrednek. A kakas ráadásul nem is a szomszéd kert távolabbi pontján üdvözli a hajnalt, hanem a panaszos házától 3-4 méterre van az ól – így nemcsak a hangok, de a tyúkól szaga is érezhető távolságra van.
Dr. Nagy Csilla elmondta, hogy ma már az önkormányzat a helyi rendeletében nem korlátozhatja a haszonállat tartást. Bár korábban volt olyan rendelkezés, hogy ezt megteheti, de azóta ebbe a rendelkezésbe bekerül a „nem” szócska is. Jegyzői eljárásban sok mindent nem is tud jogilag tenni ebben az esetben az, akinek ilyen szomszédság jutott, legfeljebb azt, hogy állatvédelmi eljárást kezdeményez, illetve megvizsgálja, hogy az állattartó épület megfelel-e az előírásoknak. A szakjogász szerint ilyen esetben többféle intézkedésre is kötelezhet a bíróság, például arra, hogy az állattartó zárja el az állatot egy bizonyos intervallumra nap közben. Mielőtt elmérgesedne a szomszédháború, ajánlott igénybe venni a mediációt, tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy a Magyar Birtokvédelmi Szövetséghez érkezett egy levél, melyben az állt, hogy a szomszéd ingatlan tulajdonosával van problémájuk, mivel „a fájuk a mi háztetőnket sértegeti”. Ez talán első hallásra viccesnek tűnhet, viszont azok, akiknek a háztetőjükről lesodorja egy ág a cserepeket, nem tudnak ezen mosolyogni.
Más arra panaszkodott, hogy az aprócska kertjének nagy részét leárnyékolja a szomszéd fája, így nem tud oda ültetni, mert nem maradnak meg a növények. Számára ez fontos lenne, hiszen a családja élelmezésének nagy részét ezekkel oldaná meg. Az ilyen jellegű problémák, a magasra nővő, szomszéd ingatlanra átterjedő fák okozta panaszok évek óta fennállnak, hiszen sok időbe telik, míg megnőnek. Éppen emiatt ilyen esetben a jegyzőnek nincs ebben hatásköre, olvasható a cikkben.
A legdurvább eset, amiről beszámolt, az az, hogy egy 73 éves bácsi azért, hogy a szomszéd kutyáit távol tartsa a kerítésétől, rákötötte az áramot arra a fémkerítésre, ami az ő ingatlanát elválasztotta a szomszédétól. Ezzel a kerítés körülbelül 60 centis szakasza került feszültség alá. A szomszéd észrevette, hogy mi történt, és feljelentést tett. A kúria a vizsgálat után az ítéletében kifejtette, az emberölés bűntette kísérletének csupán az alapesete róható fel az idős ember terhére, ennek megfelelő büntetést szabtak ki vele szemben.
https://szentkoronaradio.com/blog/2024/03/19/ha-a-hulyeseg-olni-tudna-meg-is-teszi/
https://szentkoronaradio.com/blog/2024/03/18/minden-idok-legnagyobb-pontyat-fogtak-ki-a-balatonbol/
(24.hu nyomán Szent Korona Rádió)
