Százezres hadsereget építenének ki a szomszédunkban

Szomszédunk hatalmas hadseregfejlesztésekbe akar kezdeni. A román hadsereg már így is többszöröse a magyarnak, nemhogy a jövőben…

Kövesd Telegram csatornánkat

Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is.

Ambiciózus célt tűzött ki Románia az ukrajnai háború és az egyre bizonytalanabb nemzetközi környezet miatt: jelentős mértékben, húszezer fővel növelné a hadsereg létszámát. Ezzel a jelenlegi – hivatalos – 80 ezerről százezerre nőne a hadsereg létszáma. Ez azonban már csak azért sem lesz könnyű, mert egyrészt a hadsereg valós létszáma ma a 80 ezret sem éri el, másrészt a katonai pályafutás csábítóvá tételéhez jelentős változásokra lenne szükség. A létszámfejlesztésre vonatkozó terveket Angel Tîlvăr védelmi miniszter jelentette be a napokban.

„A román hadsereg létszámát 80 ezerről 100 ezerre akarjuk növelni, tekintettel a határaink mentén zajló bonyolult fejleményekre. De ez a költségvetéstől és a lehetőségeinktől is függ” – nyilatkozta a tárcavezető az Antena 3 hírcsatornának.

A terv igencsak nagyra törő, megvalósítását azonban már az első körben nehezíti, hogy a bukaresti védelmi minisztérium állománya már ma sem teljes, ráadásul a katonai iskolák sem vonzzák a fiatal érettségizetteket. Jó fél éve a védelmi minisztériumban mindössze 72 037 betöltött álláshely volt. Valószínűleg időközben folytatódott a lemorzsolódás, és tovább nőtt az üres álláshelyek száma. A globalfirepower.com szakportál ugyanis azt állítja, hogy Romániának már csak 67 ezer aktív és 50 ezer tartalékos katonája van, de ezeket a számokat hivatalosan nem erősítették meg. Mindenesetre a létszámhiány miatt a védelmi tárca úgy döntött, hogy a minisztérium műszaki altisztek és altisztek képzésére szolgáló középfokú katonai iskolákba kizárólag az érettségi vizsga átlaga alapján, felvételi vizsga nélkül lehet majd felvételt nyerni.

A szakértők szerint ahhoz, hogy a terv megvalósulására reális esély legyen, komoly változások szükségesek – elsősorban anyagi téren, az életüket a hazájukért kockáztató katonákat ugyanis meg is kell fizetni. Aurel Cazacu katonai szakértő az Adevărulnak nyilatkozva leszögezte: ha a védelmi tárca azt akarja, hogy a toborzási akció sikeres legyen, akkor jelentős mértékben emelnie kell az illetményeket, nem elég egy 5 százalékos emelés, hanem „masszív” bérfejlesztésre van szükség.

Az emeléseket pedig minden egyes alkalommal a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt népszerűsíteni kell, hogy ezzel is eloszlassák a katonai „mesterséggel” szembeni félelmet a fiatalok körében. De ez még messze nem elég: a katonai létesítményekben, laktanyákban jelentős mértékben javítani kell az életkörülményeket, hogy azok elérjék a NATO által megkövetelt szintet.

Ez magában foglalja a hálótermeket, az étkezőhelyiségeket, a vizesblokkokat, de az élelem minőségének javítását is. A szakértő szerint nem luxuskörülményekről, hanem olyan viszonyokról van szó, amelyek nyomán a katonák semmilyen téren sem nélkülöznek. Jelenleg ilyen, a NATO-szabványoknak megfelelő, „decens” körülmények tapasztalhatóak a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légitámaszponton és a NATO-elfogórakétáknak otthont adó deveselui bázison is – igaz, mindkettő elsősorban amerikai egységek otthonául szolgál.

Emellett az altisztek képzésén is javítani kell, hogy azok viselkedése ne rettentse el a katonákat – vagyis meg kell szabadulni az olyan, „Ceaușescu idejéből való főtörzsőrmesterektől”, akik kulturáltsága kívánni valót hagy maga után, és csupán ahhoz értenek, hogy megalázzák az alárendeltjeiket. A „kulturáltság” azt jelenti, hogy az altisztek civilizáltan viselkednek, tudnak angolul, képesek kezelni a számítógépet, tökéletesen használják a rendelkezésükre álló haditechnikai eszközöket – és persze nem utolsó sorban jól harcolnak, vagyis példaképül szolgálnak a katonák számára.

Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni a hadsereg felszereléséről sem: ha a katonák továbbra is a 60-as, 70-es évek szintjén levő technikát kénytelenek használni, akkor az egész létszámnövelés nem sokat ér. A korszerű fegyverek és kiegészítő felszerelések viszont növelik a katonák magabiztosságát, hiszen növelik a túlélési esélyeiket egy esetleges konfliktushelyzetben.

A szakértő ugyanakkor egy kétséges népszerűségű lehetőséget is felvetett: a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását, amelyet számos NATO-tagállam fontolgat, sőt olyan is van, amely már meg is lépte.

A román hadseregnek egyébként 2024-ben 10,22 milliárd lej áll a rendelkezésére toborzásra, ez 12,03 százalékkal több, mint 2023-ban. Mint arról beszámoltunk, a védelmi tárca büdzséjét az idei költségvetésben alaposan felhizlalták: a hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékát szánják rá, ami 30 milliárd lejjel több, mint a tavalyi összeg.

A hivatalos indoklás szerint a büdzsé növelésére azért van szükség, hogy az ország megfeleljen a NATO stratégiai koncepciójának, amelynek célja egyrészt az előretolt védelem megerősítése, másrészt a NATO azon képességének növelése, hogy válság- és konfliktushelyzetekben megfelelően reagáljon. Ennek nyomán a tárca folytatja a modern felszerelésekbe való beruházásokat.

Angel Tîlvăr védelmi miniszter elmondta: a tárca költségvetésének mintegy 40 százalékát katonai felszerelések és haditechnikai eszközök beszerzésére fordítják.

Egyébként jelenleg egy altiszt – rangtól függően – havonta 2284 és 4932 lej közötti összeget keres a román hadsereg kötelékében, amelyhez katonánként 1000 lej élelmezési támogatás járul. Egy műszaki altiszt havi 2290 és 4945 lej közötti összeget visz haza, amihez szintén hozzáadódik az 1000 lejes élelmezési pótlék.

Ezenkívül az újonnan kinevezett vagy a szolgálat miatt költözni kényszerülő, saját lakással nem rendelkező katonáknak a lakbért a védelmi minisztérium kompenzálja. Ugyanakkor azok esetében, akik ugyanebben a helyzetben vannak, és jelzáloghitelt vagy lakáshitelt vesznek fel, a minisztérium részben vagy akár teljes egészében állja a törlesztőrészletet az alapfizetésük 50 százalékáig.

Miért olyan fontos a NATO számára Románia?

(Kroniakonline nyomán Szent Korona Rádió)