A Mecsek 340 méter magas, meredek hegycsúcsán a tatárjárás után emelték Máré erősségét, amelyet egy 1316-os oklevél említ először „Castrum Mare” néven. Pécs 1543-as török elfoglalásakor Máré vára is megadta magát, de Zrínyi Miklós 1561-ben visszafoglalta a hódítóktól.
Kövesd Telegram csatornánkat. Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is.
Keletkezésének időpontját és építőjének nevét nem ismerjük, de minden bizonnyal a tatárjárás után épült, de első említése, ,,Castrum Mare” alakban csak az 1316-ban kelt oklevélben történik, amikor Károly Róbert király Bogár István mester részére kiadott adománylevelét átírja és megerősíti annak birtokában. Később, 1347-ben a vele rokon máréi Gunyafiak a Becseieknek zálogosítják el. E két család később egymás közt osztja fel a várat és annak tartozékait, majd az uradalom örökösödés útján 1505 előtt a Várady család tulajdonába került.
Amikor Várady István a mohácsi csatában életét vesztette, Mihály nevű bátyja a várat erőszakkal elfoglalta, de Várady Istvánné parancsára Bakics Pál ostrommal visszavette. Pécs elfoglalása után 1545-ben a mohácsi szandzsákhoz csatolták a törökök. Horvát Márk szigetvári várkapitánysága idején rác-törökök és magyarok lakták a várat, akiktől 1561-ben Zrínyi Miklós foglalta el és adta vissza a Várady családnak.
A vár valószínűleg a XVI. században tűzvész következtében pusztult el, mert a XVII. század végén kelt oklevelek már, mint elhagyott romot említik a pécsi püspök birtokában.
Az 1956-os forradalom idején a mecseki láthatatlanok felkelő csoportja innen védekezett a szovjet tankok ellen; a várban ma tábla őrzi az itt elesett két szabadságharcos emlékét. Máré várát így az utolsóként ostromlott magyarországi várként tarthatjuk számon.
(mult-kor.hu nyomán a Szent Korona Rádió)
A levegőben egy lovast pillantottak meg kivont karddal – Szent Márton megjelent Kőszeg ostromakor
Római település nyomait tárták fel a Pilisben, egészen különleges dolgokra bukkantak