A 27 uniós kormányfő ez év decemberében tartandó csúcstalálkozóján megvitatja Ukrajna uniós csatlakozását. Több tagállam ellene dönthet.
Ki fogja elutasítani Ukrajna uniós tagságát?
Több uniós tagállam valószínűleg ellenezni fogja Ukrajna tervezett uniós csatlakozását. Erről az EUobserver számolt be egy meg nem nevezett diplomatára hivatkozva.
Kijev európai uniós integrációját, amelyet az EU „kompromisszummentesen követel”, a 27 uniós kormányfő decemberi brüsszeli csúcstalálkozóján vitatja meg.
Az Európai Bizottság november elején javasolta az integrációs tárgyalások megkezdését. Az Európai Tanács várhatóan szintén támogatni fogja a tervet. Ugyanakkor az EUobserver november 16-i jelentése szerint vannak arra utaló jelek, hogy a folyamatot több fontos tagállam elutasíthatja.
Ausztria „Magyarország mögé bújik”
„Ausztria minden bizonnyal akadályozni fogja Ukrajna integrációját, de Magyarország mögé fog bújni. Új retorikája ellenére Franciaország nem igazán akarja Ukrajnát az EU-ban, Németország pedig cinikus játékot játszik.”
– idézte a kiadvány a névtelenül nyilatkozó uniós diplomata megjegyzését.
Karl Nehammer osztrák kancellár egy szeptemberi beszédében elutasította azokat a felvetéseket, amelyek szerint fel lehetne gyorsítani Ukrajna esetleges uniós csatlakozását. Nehammer kijelentette, hogy „egyenlő feltételeket kell teremteni, mert az Európai Közösségnek komolyan kell vennie magát azzal, hogy keretet szab magának a tagsághoz”.
Magyarországot azonban Kijev európai ambícióinak legfőbb akadályaként tartják számon. Orbán Viktor miniszterelnök novemberben kijelentette, hogy Ukrajna „semmiképpen sem áll készen” az uniós csatlakozásra. Ugyanakkor visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint Budapest ellenvetései azzal a tiltakozással függenének össze, hogy az EU állítólagos jogi és emberi jogi jogsértések miatt zároltatta a pénzeszközöket.
A magyar külügyminiszter azt is kijelentette, hogy az uniós tagság háborút hozna Ukrajnára.
Franciaország a jelek szerint még mindig „bizonytalan”
Emmanuel Macron francia elnök már tavaly kijelentette, hogy Ukrajna valószínűleg még „évtizedekre” van a teljes jogú uniós tagságtól. Nemrégiben azonban arra szólított fel, hogy „bátran” folytatni kell a blokk bővítését.
„Ők (Németország) a bővítés nevében az uniós szerződés módosítását akarják kikényszeríteni, például a minősített többségi szavazást”
– folytatta az EUobserver forrása.
„A változtatások nagyobb hatalmat adnak majd Berlinnek, de a németek nem igazán hisznek abban, hogy Ukrajna csatlakozni fog”.
November elején Annalena Baerbock német külügyminiszter (Szövetség 90/ Zöldek) megerősítette Berlin álláspontját, miszerint Ukrajna csatlakozását szeretné. Ugyanakkor elismerte, hogy a nagyobb blokk működéséhez még „hosszadalmas” reformokra lenne szükség. Baerbock egy, a hónapban Berlinben tartott EU-bővítési konferencián azt is megismételte, hogy Kijev integrációja geopolitikai szükségszerűség, „az Ukrajna elleni orosz agressziós háború következménye”.
Az uniós állam- és kormányfők ezért a december 14-15-i brüsszeli csúcstalálkozón döntenek arról, hogy Ukrajna folytathat-e hivatalos csatlakozási tárgyalásokat.
(Unser Mitteleuropa nyomán Szent Korona Rádió)
