Hiába a tömérdek kormányzati támogatás, a Németországban élő ukrán menekültek nem akarnak dolgozni – közölte a Der Spiegel.
Kövesd Telegram csatornánkat. Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is.
A Németországban élő ukrán menekültek nem kezdtek el gyorsabban munkát találni annak ellenére, hogy a kormányzat megteremtette a feltételeket a társadalomba való beilleszkedésükhöz – közölte szombaton a Der Spiegel
A lap szerint miközben mintegy 700 ezer ukrán kap „juttatást” (Buergergeld), többségüknek nincs legális munkája Németországban. A jelentés idézte a türingiai Nordhausen egyik járási hivatalnokát, Matthias Jendricke-t, aki szerint az ukrán menekültek foglalkoztatási helyzetét ronthatta a tavaly június 1-jén életbe lépett új törvény, amely lehetővé teszi számukra, hogy menedékkérői juttatások helyett állampolgársági juttatásokat kapjanak.
A Németországban élő ukrán menekültek mostantól a menedékkérői juttatások (410 euró) helyett állampolgári juttatásban részesülnek (havi 502 euró), és a közös szállás helyett kezdettől fogva lakásra jogosultak.
„Túlságosan is kedvezővé csinálták nekik”
– mondta Jendricke.
Joachim Walter, a baden-württembergi Tubingen körzetének járási hivatalvezetője a lapnak elmondta, hogy
„az Ukrajnából érkező menekültek munkavállalási hajlandósága jelentősen csökkent az állampolgári juttatásokra való áttéréssel,”
megjegyezve, hogy ezek a feltételek „nem feltétlenül ösztönzik az embereket a munkavállalásra„.
A szövetségi munkaügyi hivatal (BA) vezetője, Andrea Nahles szerint az ukrajnai konfliktus 2022 februári kezdete óta Németországba érkezett ukránok foglalkoztatási aránya 19 százalék. Szeptember 30-án a Németországban tartózkodó ukrán menekültek száma 1 099 905 volt a Mediendienst integrációs információs szolgálat szerint.
Októberben Hubertus Heil német munkaügyi miniszter bemutatta a „munkahelyi turbó” kezdeményezést, hogy megkönnyítse az ukrán menekültek munkához jutását. A tervek szerint a munkaképes és állampolgársági ellátásban részesülő ukránoknak hathetente kell majd felkeresniük a munkaügyi központot, utóbbi pedig aktívabban közvetít majd számukra ajánlatokat. Az ellátásokat csökkenthetik, ha a menekültek nem tesznek eleget a kötelezettségeknek.
Miközben a nyugat továbbra is katonai segítséget nyújt Kijevnek, meghosszabbítva ezzel az Oroszországgal fennálló konfliktust, az ellenségeskedések elől menekülő ukránoknak gondot okoz az európai országokban való tartózkodás.
Lengyelország jövőre nem terjeszti ki a szociális segélyt az ukrán állampolgárokra Piotr Müller kormányszóvivő szerint, aki kifejtette, hogy „semmi sem állandó”. Leo Varadkar ír miniszterelnök pedig azt mondta, hogy a kormánynak „olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek lassítják az érkező ukrán menekültek számát”, miközben a jelentések szerint a szálláshelyek kifogyóban vannak.
A Swissinfo szerint a svájci kormány közzétette azt a tervet, hogy pénzügyi támogatást nyújt az országot elhagyó ukrán menekülteknek, amely körülbelül 1000 és 4300 dollár között mozog.
Egy 15 éves lányt késelt és erőszakolt meg egy ukrán Csehországban
https://szentkoronaradio.com/blog/2023/09/21/kijev-durvan-megfenyegette-a-kulfoldon-bujkalo-hadkoteles-ukranokat/
(Magyar Hírlap nyomán Szent Korona Rádió)
