Hiába a tömérdek kormányzati támogatás, a Németországban élő ukrán menekültek nem akarnak dolgozni – közölte a Der Spiegel.
Kövesd Telegram csatornánkat. Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is.
A Németországban élő ukrán menekültek nem kezdtek el gyorsabban munkát találni annak ellenére, hogy a kormányzat megteremtette a feltételeket a társadalomba való beilleszkedésükhöz – közölte szombaton a Der Spiegel
A lap szerint miközben mintegy 700 ezer ukrán kap „juttatást” (Buergergeld), többségüknek nincs legális munkája Németországban. A jelentés idézte a türingiai Nordhausen egyik járási hivatalnokát, Matthias Jendricke-t, aki szerint az ukrán menekültek foglalkoztatási helyzetét ronthatta a tavaly június 1-jén életbe lépett új törvény, amely lehetővé teszi számukra, hogy menedékkérői juttatások helyett állampolgársági juttatásokat kapjanak.
A Németországban élő ukrán menekültek mostantól a menedékkérői juttatások (410 euró) helyett állampolgári juttatásban részesülnek (havi 502 euró), és a közös szállás helyett kezdettől fogva lakásra jogosultak.
„Túlságosan is kedvezővé csinálták nekik”
– mondta Jendricke.
Joachim Walter, a baden-württembergi Tubingen körzetének járási hivatalvezetője a lapnak elmondta, hogy
„az Ukrajnából érkező menekültek munkavállalási hajlandósága jelentősen csökkent az állampolgári juttatásokra való áttéréssel,”
megjegyezve, hogy ezek a feltételek „nem feltétlenül ösztönzik az embereket a munkavállalásra„.
A szövetségi munkaügyi hivatal (BA) vezetője, Andrea Nahles szerint az ukrajnai konfliktus 2022 februári kezdete óta Németországba érkezett ukránok foglalkoztatási aránya 19 százalék. Szeptember 30-án a Németországban tartózkodó ukrán menekültek száma 1 099 905 volt a Mediendienst integrációs információs szolgálat szerint.
Októberben Hubertus Heil német munkaügyi miniszter bemutatta a „munkahelyi turbó” kezdeményezést, hogy megkönnyítse az ukrán menekültek munkához jutását. A tervek szerint a munkaképes és állampolgársági ellátásban részesülő ukránoknak hathetente kell majd felkeresniük a munkaügyi központot, utóbbi pedig aktívabban közvetít majd számukra ajánlatokat. Az ellátásokat csökkenthetik, ha a menekültek nem tesznek eleget a kötelezettségeknek.
Miközben a nyugat továbbra is katonai segítséget nyújt Kijevnek, meghosszabbítva ezzel az Oroszországgal fennálló konfliktust, az ellenségeskedések elől menekülő ukránoknak gondot okoz az európai országokban való tartózkodás.
Lengyelország jövőre nem terjeszti ki a szociális segélyt az ukrán állampolgárokra Piotr Müller kormányszóvivő szerint, aki kifejtette, hogy „semmi sem állandó”. Leo Varadkar ír miniszterelnök pedig azt mondta, hogy a kormánynak „olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek lassítják az érkező ukrán menekültek számát”, miközben a jelentések szerint a szálláshelyek kifogyóban vannak.
A Swissinfo szerint a svájci kormány közzétette azt a tervet, hogy pénzügyi támogatást nyújt az országot elhagyó ukrán menekülteknek, amely körülbelül 1000 és 4300 dollár között mozog.
Egy 15 éves lányt késelt és erőszakolt meg egy ukrán Csehországban
Kijev durván megfenyegette a külföldön bujkáló hadköteles ukránokat
(Magyar Hírlap nyomán Szent Korona Rádió)
