Az Európai Uniós tagállamok közül szinte mindenki elismeri már Koszovó államot. Azonban van több olyan ország is, amely nem fogadja el az albán többségű ország függetlenségét Szerbiától. A románok még ezzel kapcsolatban is oda tudtak szúrni nekünk… Lehet példát kellene vennünk az azeriekről?
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Nagy szerepet játszott abban, hogy Románia nem fogadja el Koszovó létezését, hogy jelenleg is tartanak mindennemű magyar revíziós törekvéstől. Azonban van aki már úgy látja náluk, hogy nem kell tőlünk tartaniuk, véglegesen birtokolják az árulással megszerzett területeket.
Nemrég zajlott egy botrányos focimeccs Bukarestben, ahol a román válogatott fogadta Koszovó nemzeti tizenegyét az Európa-bajnoksági selejtezők keretében. A mérkőzés nem arról vált hírhedtté, hogy Románia 2-0-ra nyert, hanem hogy a román ultrák Szerbiát éltették, kifütyülték a koszovói himnuszt és egy olyan transzparenst tartottak a magasba, miszerint Koszovó Szerbia része.
Gabriel Andreescu román publicista ennek kapcsán ragadott tollat és arról írt a Contributors.ro portálon: mennyire abszurd, hogy Románia tizenöt évvel Koszovó Szerbiából való kiválása és önálló állammá alakulása után sem hajlandó elismerni Európa legfiatalabb országának függetlenségét.
A szerb-barát román szurkolók viselkedése eltörpül amellett, ahogy Románia kezeli ezt a kérdést – írja. Emlékeztet, hogy Románián kívül négy másik EU-tagállam sem ismeri el önálló államként Koszovót: Spanyolország, Szlovákia, Ciprus és Görögország. Csakhogy Romániában nem olyan a helyzet mint a négy másik országban. Spanyolország hosszú ideje szembesül a mindig is elszakadni kívánó Baszkföld problémájával, Szlovákiában mintegy 450 ezer magyar él a Felvidéken, vagyis a magyar határ közvetlen közelében, Cipruson a szigetet határ osztja görög és török területté, Görögország pedig mindig is a görög Ciprust támogatta.
Csakhogy, szerinte Romániában már semminemű ilyen probléma nem áll fent. Ugyanis azt írja, hogy nincsenek függetlenségi törekvések, az országnak nincs magyar többségű területe a magyar határ mentén, és területi vitái sincsenek szomszédos országokkal.
Andreescu utal arra az ankétra, amelyet az Adevărul portál közölt pár nappal az ominózus focimeccs után, és amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy Románia miért nem ismeri el Koszovó függetlenségét? Egy nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakértő, Răzvan Munteanu azt válaszolta, hogy Koszovó elismerésével Bukarest közvetve elismerné államként a Moldova keleti részén fekvő szakadár régiót, Transznisztriát, és precedenst teremtene „az úgynevezett Székelyföld” függetlensége tekintetében.
Románia félelmei teljesen alaptalanok – véli Andreescu. A Székelyföld (és a szerző le is írja, hogy történelmi régióként tekint a Székelyföldre, „úgynevezett” nélkül – szerk. megj.) Románia közepén fekszik, az elszakadás pedig elképzelhetetlen.
„Ha Hargita és Kovászna megye lakóinak többsége az elszakadást óhajtaná, a román állam pedig játékból igent mondana, az úgynevezett Székelyföld Állam néhány hónap alatt kimúlna. Egy belső enklávénak teljesen el lehet vágni a kapcsolatait a külvilággal.”
Mi pedig azt mondjuk erre reagálva, hogy példát kell vennünk az azeriektől. Elszakították tőlük Hegyi-Karabahot, mégis fenntartották magukban az eszmét, hogy egyszer visszaszerzik az országrészt. Megvárták a politikai helyzet kedvező alakulását, és megtették azt, amiről hazánkban sokan azt hiszik, hogy lehetetlen. Szóval kimondhatjuk, hogy Koszovó az Szerbia (hiszen a terület Szerbia bölcsője), de a Délvidék és Vajdaság NEM Szerbia, azok magyar földek, és természetesen Erdély nem Románia, még akkor sem, ha belakták, mint az albánok Koszovó területét!
Szerbiát nem érdeklik a kisebbségi jogok, Délvidéken eltüntetik a magyar nyelvű táblákat
(Foter.ro nyomán Szent Korona Rádió)