Lengyelország szerdán bejelentette, hogy leállítja a fegyverek szállítását Ukrajnának a két ország közötti, az ukrán gabonaimport ideiglenes betiltása miatti vita okán.
Kövesd Telegram csatornánkat
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
„Nem adunk tovább fegyvereket Ukrajnának, mert most felfegyverezzük Lengyelországot” – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a közösségi médiában.
Lengyelország Ukrajna egyik legmeghatározóbb támogató szomszédja az orosz támadás óta.
Most Kijev és Varsó vitában állnak egymással.
Az ukrán gabona tilalmát az Európai Unió több országa az év elején vezette be, hogy megvédje a helyi gazdálkodók megélhetését, akik aggódnak az ukrán gabona alacsony ára miatt.
A múlt héten az EU bejelentette, hogy felfüggeszti a tilalmat. Három nemzet – Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – azonban azt nyilatkozta, hogy szándékában áll dacolni a változással és érvényben tartani a korlátozásokat.
Ez Ukrajna tiltakozását váltotta ki, amely a héten mindhárom ország ellen pert indított az ügyben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felszólalt a tilalom ellen szerdán, amikor az ENSZ Közgyűlésén mondott beszédet, és azt mondta: „riasztó látni, ahogy Európában egyesek, európai barátaink szolidaritást vállalnak egy politikai színházban – thrillert készítenek a gabonából.”
Hozzátette, hogy az érintett nemzetek „úgy tűnik, hogy a saját szerepüket játszák, de valójában egy moszkvai színész színterét segítik elő”. Zelenszkij megjegyzései azonnali elítélést váltottak ki Lengyelországból, és a külügyminisztérium behívta Ukrajna varsói nagykövetét, hogy közvetítse „erőteljes tiltakozásukat”.
Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter azt mondta Ukrajna nagykövetének, hogy Zelenszkij állítása „valótlan”, különösen mivel Lengyelország „a háború első napjai óta támogatja Ukrajnát”. A minisztérium közleménye szerint „nem megfelelő módszer az országaink közötti viták rendezésére, ha többoldalú fórumokon nyomást gyakorolnak Lengyelországra, vagy panaszokat küldenek nemzetközi bíróságokhoz”.
Morawiecki miniszterelnök egy televíziós interjúban kijelentette, hogy nem kockáztatja a lengyel piac destabilizálását az ukrán gabonaimport elfogadásával, de nem akadályozza meg a lengyelországi áthaladást – jelentette a PAP lengyel nemzeti hírügynökség.
„Természetesen fenntartjuk az ukrán áruk tranzitját. Lengyelország ebből kifolyólag semmilyen költséget nem vállal. Éppen ellenkezőleg, azt lehetne mondani, hogy keresünk belőle” – mondta Morawiecki a PAP szerint.
Morawiecki azzal is vádolta az ukrán oligarchákat, hogy „a lengyel piacra tolták a gabonájukat”, nem törődve a helyi gazdákkal, és kijelentette, hogy Lengyelország ezentúl a „legmodernebb fegyverek” szállítására fog összpontosítani saját céljaira – jelentette a PAP.
“Ha meg akarod védeni magad, akkor kell valamivel védekezned” – mondta Morawiecki.
Varsó vezető szerepet vállalt a NATO-szövetségesek között Kijev nehézfegyverekkel való ellátásában. Tavasszal Lengyelország volt az első NATO-ország, amely vadászgépeket küldött Ukrajnába – hónapokkal megelőzve az Egyesült Államokat, amely csak a múlt hónapban egyezett bele az F-16-os vadászgépek átadásának jóváhagyásába, az ukrán erők kiképzésének befejezéséig.
Lengyelország korábban több mint 200 szovjet típusú tankot is küldött Ukrajnába. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a legtöbb nyugati katonai felszerelés és egyéb készlet Lengyelországon keresztül érkezik Ukrajnába, és az ország 1,6 millió ukrán menekültet fogad be.
A Kieli Intézet nyomon követése szerint: Lengyelország 4,27 milliárd eurót (mintegy 4,54 milliárd dollárt) ígért Ukrajnának, ami katonai, pénzügyi és humanitárius segélyek kombinációja.
Andrzej Duda lengyel elnök is nagyobb egységet és cselekvést sürget az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, amelynek Oroszország állandó tagja.
„Ha ma nem cselekszünk szolidárisan a nemzetközi jog alapvető értékei védelmében, holnap már késő lehet” – mondta, hozzátéve, hogy az orosz ukrajnai inváziót követően bekövetkezett „stratégiai változás” nem átmeneti.
„A bizonytalanság új korszakát éljük” – mondta Duda.
(CNN nyomán Szent Korona Rádió)