A Portfolio vasárnapi cikkében arról számolt be, hogy egy kétéves kísérleti program keretében Oroszország szeptember 1-től bevezette az iszlám bankrendszert. Az írás szerint bár az iszlám bankolás eddig csak „félhivatalosan” működött az országban, szeptember 1-től viszont négy muszlim többségű tartományban – Tatárföld, Baskíria, Csecsenföld és Dagesztán – hivatalosan is megjelenik.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Ha a program sikeresnek bizonyul, a tervek szerint a szabályozásokat az ország többi részén is bevezetik. A Portfolio szerint az iszlám bankrendszerben a pénzintézeteknek általánosságban öt alapelvet kell betartaniuk, amelyek jól bemutatják a főbb különbségeket a nyugati (zsidó) és a saríára épülő rendszer között. Az öt alapelv a következő:
– Tilos a riba, vagyis a kamatszedés. Ez a nyugati világnak sem újdonság, hiszen egy időben a keresztény egyház is tiltotta a kamatok felszámítását (pontosabban: keresztények nem adhattak kamatra hitelt, de kamattal terhelt hitelt valamilyen oknál fogva vehettek fel… – a szerk.). Mivel a vallás alapvetően az emberek életét hivatott jobbá tenni, ezért kénytelen megakadályozni a túlzott eladósodást, ezért előbb az uzsora, majd a kamat is tiltott lett.
– Tilos az iszlám erkölccsel ellentétes (haram) ügyletekbe befektetni. Az iszlám bankok pénzéből nem lehet „tisztátalan” tevékenységeket finanszírozni, ilyenek például az alkoholhoz, szerencsejátékhoz, pornográfiához kapcsolódó ügyletek. Ezek ellenőrzésére és megítélésére a bankok saríabizottságokat állítanak fel.
– Tilos a gharar, vagyis a túlzott kockázatvállalás. Ennek értelmében be van tiltva a határidős és a spekulatív, azaz tulajdonképpen minden magasabb kockázattal járó ügylet. Azt, hogy mi számít kockázatosnak, a bankoknak kell maguknak eldönteniük.
– Kötelező az eredmény megosztása. Mivel a kamatszedés tiltott, a bank nyereséget csak a finanszírozott vállalkozás által megtermelt profitból kaphat. Az iszlám bankrendszerben a bankok és a támogatott vállalatok megosztják egymással a tevékenységből származó pénzt.
– Kötelező a zakát, vagyis a jótékonykodás. A jótékonykodás gyakorlása az iszlám vallásban is elvárt, így a tehetősebb embereknek (és intézményeknek) kötelező adakozniuk.
(Mandiner nyomán Szent Korona Rádió)