Délvidéken sokat javult a magyarok helyzete az elmúlt 10 évben, de sajnos a jogszabályokban meghatározott jogokat nem mindig teljesíti a szerb állam. Most a magyar nyelvű és a latin betűs táblák tűntek el az utakról.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Szerbiában a jogszabályok szerint cirill és latin betűvel is ki kell írni a települések nevét szerbül, illetve a térségben élő kisebbség nyelvén is, így a Vajdaságban magyarul. Az utóbbi hetekben azonban a magyarlakta területeken jó pár helyen kicserélték a táblákat, és azokon már csak cirill betű látható. Ez a vajdasági magyar szervezetek szerint a kisebbségek elleni támadásként is értelmezhető.
A Szabad Magyar Szó cikke szerint a szerb–magyar határtól nagyjából harminc kilométerre fekvő Zenta, Ada és Magyarkanizsa melletti utakról is eltűntek a latin betűs táblák. Erről mi is megbizonyosodtunk vajdasági utunk során: Zentáról Magyarkanizsa felé autózva kaptunk lencsevégre párat, de Martonos és a szerb–magyar határ mentén fekvő Horgos környékén is szép számmal találtunk ilyeneket.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) pár hónapja azért emelt szót, mert számos település határában is csak szerb nyelven írták ki, hogy hova érkezett az ember. A szervezet jogi útra terelte az ügyet, és kiderült, hogy ténylegesen jogsértésről volt szó, a hatóságok el is rendelték a feliratok pótlását magyar, illetve horvát nyelven.
Ezután tűntek fel a csak cirill betűs útirányjelző táblák, amelyek használata a Magyar Polgári Szövetség közleménye szerint „nemzeti alapú diszkrimináció és alkotmányellenes”. Többször is javasolták a táblák kijavítását, de kérésüket a hivatalos szervek szerintük elengedték a fülük mellett.
„Próbáltunk megértőek, toleránsak lenni a szerb–magyar megbékélés jegyében, ám egyértelmű, hogy ez csak felbátorította a szerintünk sovén, magyarellenes viselkedést”
– fogalmaztak a közleményben. Úgy látják, hogy a táblák cirill betűsítése egy módszer a magyarság elidegenítésére, amelynek célja, hogy a magyarok ne érezzék magukat otthonosan a szülőföldjükön.
A többnyelvűség közlekedésbiztonsági kockázat
A szerb Közlekedésügyi Minisztérium közlekedésbiztonsági kockázatnak tartja a kisebbségi nyelvű útirányjelző táblákat. Egy korábbi, hasonló jogsértéssel kapcsolatban 2021 júliusában fordult beadvánnyal a VMDK a hivatalos szervekhez, de a Szerb Kormány Köztársasági Jogalkotási Titkárságának igazgatója szerint
„a többnyelvűség, vagyis a több nyelven megjelenő feliratok csak megzavarnák a forgalomban részt vevőket, ami esetleges balesetekhez is vezethetne, vagyis »közlekedésbiztonsági kockázatot« jelentene.”
Csonka Áron, a VMDK elnöke arról beszélt lapunknak, hogy az új táblákat a másodrangú, regionális utak mentén helyezték ki. Ez azért is érdekes szerinte, mert a Vajdaságban élő kisebbségek mellett sok gondot okozhatnak a turistáknak is, akik nem ismerik a cirill írásmódot.
A szerb alkotmány mellett szerinte több szerbiai törvényt és a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának rendelkezéseit is sértik a kizárólag cirill betűs táblák.
„Ezek mind biztosítják a kisebbségi nyelvhasználati jogot, amit a gyakorlatban nem tartanak be”
– fogalmazott Csonka Áron. Sok magyarlakta település érintett szerinte, de főleg a határmenti és a Tisza-menti tömb, ahol a magyarok jelenléte a lakosságban akár 95 százalékos is lehet.
Több minisztériumhoz és felügyelőséghez is fordultak már jogorvoslatért, ám a helyzet nem változott. „Ezek az intézmények nekünk adtak igazat, azonban a terepen, az önkormányzatokban az általuk kiadott határozatok, döntések végrehajtásánál ellenállásba ütköztünk” – mondta a VMDK elnöke.
„Mondvacsinált okokból, mint például az anyagi források hiánya, nem hajtják végre a törvényes kötelezettségüket. Időhúzásra és idegharcra játszanak, ami számunkra elfogadhatatlan, hiszen a törvény nem ismeri az ilyen kategóriákat”
– tette hozzá. A VMDK beadványa alapján ellenőrzés indult Zombor, Hódság, Verbász és Kúla község területén, ám eddig nem történt semmi előrelépés.
Csonka szerint ez a gyakorlat a kisebbségek elleni támadásként is értelmezhető, hiszen a többség erőszaka nem csak fizikai értelemben nyilvánulhat meg, hanem a nyelvi erőszakban is. Azt is mondta lapunknak, hogy főleg az igazságügyben, a felsőoktatásban, a foglalkoztatásban és a hivatalos ügyek bonyolítása körül adódnak még gondok a kisebbségi nyelvhasználat területén.
De mit mutat ez az Unió felé igyekvő Szerbiáról? Csonka úgy látja, az elmúlt években hatalmasat csökkent a csatlakozási kedv az EU-hoz, a folyamatok szinte leálltak. Az országról szóló jelentésekben egyre csak nő az elmarasztaló álláspontok száma, többek között a kisebbségi kérdéskörben is.
„Sokszor az a benyomásunk, hogy Szerbia jelenlegi vezetése nem is akar igazán csatlakozni az EU-hoz, hanem csak az előcsatlakozási forrásokat akarja szipolyozni.”
A kisebbségi kérdésekre szűkítve ez azt jelenti, hogy Szerbia papíron eleget kíván tenni a feltételeknek, de a gyakorlatban nem akarja alkalmazni a vállalt kötelezettségeket.
(Telex nyomán Szent Korona Rádió)
