Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
A miniszter úgy véli, a hadsereg ereje a katonák lelkében van, ezért fontos, hogyan tekint magára a mai katona, mit tekint múltjának és hagyományának.
Emlékeztetett arra: azzal, hogy Mária Terézia királynőről nevezték el a laktanyát, üzennek „minden anyának és feleségnek”, akik ma is azzal a „féltő szeretettel” engedik a haza védelmére gyermeküket, férjüket, ahogy azt Mária Terézia annak idején a testőreivel és katonáival tette. „Szükségünk van erre a féltő és gondoskodó szeretetre a haza védelméhez” – mondta.
Petőfi Sándor vs. Mária Terézia, és a döntés háttere
Budapest „háziezrede”, a császári és királyi 32. Mária Terézia gyalogezred volt, a számot a 32. vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrségi Dandár jogelődje, az MH 32. Budapest Őr- és Díszezred is viselte, az alakulat napja is június 25., ami Mária Terézia magyar királynővé koronázásának napja. Ezek a tények állhatnak az elnevezés mögött.
Petőfi Sándor egy protokommunista, szélsőbalos, Marat-imádó, francia forradalomért rajongó volt, aki nem lépett be a Honvédségbe, hanem a választójoga miatt “kényszerült” nemzetőrnek bevonulni. Soha nem harcolt, gúnyverset írt a Honvédség ruházatáról (A kravátli). Felforgató mivoltát bizonyítja az is, hogy az Akasszátok fel a királyokat! című versét még a Horthy-rendszerben is rendre kicenzúráztak az életművéből. Katonai pályafutása sem volt fényes, csak futártisztként volt használható, mert mind csapattisztként, mind gazdászatiként alkalmatlan volt. Eladta a Bemtől kapott kincstári lovat, ami súlyos fegyelmi vétség. A sors fintora, hogy amikor nem tudott megélni és visszament a seregbe, pont a ló hiányában nem tudott Segesvárnál elmenekülni. Nem a magyar katona példaképe volt… Véleményünk szerint nem viselheti magyarországi laktanya a nevét, még ha egyes zugtáltosok szerint ez az álláspont “magyarellenességnek” minősülne is.
Az elnevezések – bár tartalmaznak furcsaságok is katonai szemmel-, de sok esetben visszanyúlnak az eredeti nevekhez, és visszakötést jelentenek a valamikor, 1945 után megszakadt hagyományokhoz.
(Szent Korona Rádió)
Semjén Zsolt igazat szólt Mária Teréziáról és az Osztrák–Magyar Monarchia természetes egységéről
1779. április 23-án csatolta Mária Terézia Magyarországhoz Fiumét
Ki volt a 250 éve született Metternich? László András nem polkorrekt előadása